Továbbra is igaz, hogy az időközi választásoknak az országos erőviszonyok szempontjából akkora jelentősége van, amekkorát a pártok tulajdonítanak nekik. A bajai és a dabasi képviselő-választás után a Fidesz ismét hangsúlyozhatja, hogy a többség mögötte áll, de a tiszavasvári incidens ennél sokkal nagyobb károkat is okozhat számára. Az MSZP, bár javított, nehezebben tudja elhitetni magáról, hogy önállóan is képes legyőzni a kormánypártot. A legfontosabb azonban, hogy a Jobbik az előzetes várakozásokkal szemben elsöprő győzelmet aratott Tiszavasváriban.

„Hajlunk arra, hogy figyelmetlenségből elkövetett mulasztásként tekintsünk a kifogásolt problémákra” – ellenpontozza FILIPPOV GÁBOR, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzője Verdes Tamás interpretációját, aki cinikusnak tartja a fogyatékkal élőkre vonatkozó új választási eljárási szabályokat.

Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat alapelvei között szerepel a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, az elvi támogatás üres frázis marad, amelyet a jogalkotó nem tölt meg tartalommal – állítja VERDES TAMÁS, az ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola hallgatója, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa.

Továbbra sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni egy időközi választás eredményeiből, de a múlt heti, dunaföldvári polgármester-választás után a soproni önkormányzati egyéniképviselő-választás eredménye már mindenképp jelzésértékű, s bizonyosan nem marad következmények nélkül a Fideszben sem.

A szeptemberi közvélemény-kutatások alapján tovább nőtt a bizonytalanok száma. Immár minden második választókorú nem tud pártot választani a jelenlegi kínálatból, vagy ha igen, akkor eltitkolja azt. Mind a négy mértékadó intézet kutatásában csökkent a Jobbik és az LMP támogatottsága, a hónapok óta stagnáló Demokratikus Koalícióé viszont valamelyest nőtt.

A Fidesz alaptörvénymódosítás-módosítással igyekszik megelőzni a regisztráció fiaskóját, és nem mellesleg a levélben feliratkozás lehetőségét is kiiktatni látszik a rendszerből.

Sem túl-, sem alulértékelni nem érdemes az MSZP Tolna megyei alelnökének dunaföldvári győzelmét. Az időközi választásokra hol több, hol kevesebb figyelem irányul, általában azonban igaz, hogy azoknak annyi jelentősége van, amennyit a pártok tulajdonítani igyekeznek nekik. Éppen ezért érthető, hogy a szocialistákon eluralkodott az optimizmus, míg a Fideszben megijedtek a szokatlan eredménytől.

A választási eljárási törvény elemzését a legfőbb pozitívummal, egyben a Fidesz legnagyobb pálfordulásával kezdjük. Bár nem az évek óta szajkózott szakmai érvek, hanem a pillanatnyi politikai számítás győzte meg a döntéshozókat, nem lehet eléggé örülni a korábbi választások tisztaságát leginkább mérgező ajánlószelvény-rendszer eltörlésének.

Miután heteken-hónapokon keresztül egymást érték az – olykor egymásnak is ellentmondó – kormánypárti nyilatkozatok, tegnap délelőtt végre benyújtották a választási eljárási törvényt. A várakozásokkal ellentétben azonban bizonyosan nem a végleges verzióval állunk szemben.

Jelen állás szerint a parlamenti választás vasárnapja előtt ennyivel zárulna le a regisztrációs időszak. A korábban bedobott 55-höz, majd 30-hoz képest a 15 nap kifejezetten engedékenynek tűnik. Annak tükrében viszont, hogy kormánypárti politikusoknak egyetlen komolyan vehető szakmai érvvel sem sikerült alátámasztaniuk, miért is szorul rá Magyarország az új intézményre, még mindig szükségtelenül hosszú.
Az 55 napról júliusban volt szó, amikor még fel sem merült az ajánlószelvény-gyűjtésre épülő jelöltállítás – egyébként üdvözlendő – eltörlése. A miniszterelnök akkori rádióinterjújából az derült ki, hogy először mindenkinek el kell döntenie, részt kíván-e venni a választáson, és csak ezután kezdődne az országos cédulavadászat. Hogy a kínálat ismerete …