Legkésőbb a február 8-án benyújtott Alaptörvény-módosítás óta köztudott, hogy a kormány nem tett le a választási kampány médiában való visszaszorításáról, a ma elfogadott kapcsolódó módosító csak még szilárdabbá igyekszik tenni a korlátozás gránitalapját.

A tavalyi ősz regisztrációról szóló vitája során talán épp a lényeg sikkadt el: a Fundamentum című folyóirat 2012/4. számában Juhász Attila és László Róbert a vitatott intézmény demokráciára gyakorolt hatásait vizsgálja.
A tanulmány itt elérhető.
A folyóirat ugyanebben a számában Unger Anna, illetve Győri Gábor is elemzi a témát; írásaik innen elérhetők.

Rég nem látott eltéréseket produkált februárban a négy nagy közvélemény-kutató. A Tárkinál a Fidesz kiugró támogatottságnövekedést könyvelhetett el, míg a többieknél hibahatáron belüli a kormánypárt mozgása. Az MSZP négyből három intézetnél gyengült, aminek legfőbb oka az lehet, hogy az Együtt 2014 nem annyira kiábrándult szavazókat vonzott be, mint inkább az aktív ellenzéki szavazók közül szívott el néhány százalékpontnyit. 

Egy módosító javaslat lehetővé tenné, hogy a választásokig mégis hozzányúlhassanak a választókerületi határokhoz.

A januári pártpreferencia-mérések a Fidesz támogatottságának stabilizálódását mutatják. Az MSZP szimpatizánsainak száma némileg erősödött, míg a többi ellenzéki párt szavazóinak száma kis mértékben csökkent, vagy nem változott. Folytatódott az Együtt 2014 támogatottságának esése, a mozgalom népszerűsége az októberi indulása utáni – minden bizonnyal felülmért – szint felére esett vissza. A pártpreferencia nélküliek aránya nem változott érdemben.

A választási eljárási törvénynek az Alkotmánybíróság határozata által nem érintett részei további korrupciós csapdákat rejtenek; ilyen lehet például a politikai pártok érdekében kampányoló civilszervezetek tevékenységének a szabályozatlansága. A kampányköltségek plafonjának eltörlése is komoly korrupciós kockázattal jár.

Elképzelhető 2014-ben olyan egyéni választókerület, ahol csak a győztes visz tovább szavazatokat az országos listára? Az új választási törvény alapján ilyen helyzet előfordulhat, ugyanis a jogszabályból kimaradt a közös lista nélküli közös jelöltek töredékszavazatainak beszámítása.

A Mandineren Külhoni szavazatok – hol dől el 2014? címmel publikált vélemény – mindössze egy mondatot idézve egy korábbi Political Capital-elemzés alapján kiadott MTI-közleményből – azt a látszatot kelti, mintha sok politikushoz hasonlóan túlbecsülnénk a külhoni szavazók jelentőségét a következő magyarországi országgyűlési választáson. Elemzéseinkben ezzel szemben mindig azt állítottuk, hogy a határon túlról érkező szavazatok legfeljebb a mandátumok 3%-ára gyakorolhatnak hatást. 

Az Alkotmánybíróság (Ab) a választási eljárási törvény – a kormány számára – legfontosabb tartópilléreit lőtte ki, ami gyökeresen más kampányt vetít előre, mint amilyet kiötlői eredetileg terveztek. Az Ab indokolása a regisztrációt alátámasztani igyekvő kormánypárti hivatkozásokra is érdemben reagál.

A híradásokból olybá tűnik, mintha végső csapást mért volna az Alkotmánybíróság (Ab) az előzetes regisztrációra, pedig erről szó sincs.