A júliusi közvélemény-kutatások a kormánypárt és balközép ellenzéke közötti olló – eltérő mértékű – nyílásáról tanúskodnak.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Hír TV-nek nyilatkozott, a 444.hu farkast kiáltott. Azért kár a pánikkeltésért, mert mivel csak félig-meddig megalapozottak a leírtak, az eddigieknél is könnyebb lesz legyinteni a tényleges problémákra. A levélben szavazás intézménye önmagában számos visszaélésre lehetőséget ad, de nem azért, mert a postán kívül a külképviseleteken is le lehet adni a levélcsomagokat.

Nincs könnyű dolga a kormány balközép ellenzékének: nemcsak a pártnélküli, hanem a passzív bizonytalan választók közül is tömegeket kellene maguk mellé állítaniuk ahhoz, hogy eséllyel fussanak neki 2014-nek.

2013. március 5-én írtuk, amikor a kerülettérkép választási- és azt megelőző évben való módosításának tilalmát törölte volna el a Fidesz-KDNP-többség, majd kompromisszumos megoldás született:

A Fidesz lendülete bár megtorpant, az ellenzék összefogni kívánó, nem kívánó és másképp kívánó szereplői még együttesen is távol vannak a kormánypárt támogatottságától. Májusi közvélemény-analízis.

A Focus és a Publicus Slovensko a napokban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása a szlovákiai magyarok a határ mindkét oldalán zajló politikai folyamatokkal kapcsolatos attitűdjeit mérte. A kutatás egyik megtervezőjeként RAVASZ ÁBEL mutatja be és elemzi a legfontosabb adatokat. A Parameteren megjelent cikk szerkesztett változata.

Miközben Európa mind több országában elismerik és védelmezik a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát, addig hazánk új Alaptörvénye alkotmányos alapot teremt szavazati joguk elvonásához. Az önmagában is nemzetközi jogot sértő szabályozásra egy most a Parlament elé terjesztett javaslat még egy lapáttal rátehet: elfogadásával alapot teremthetnek ahhoz, hogy bármely állampolgár választójogát elvegyék akkor is, ha nem áll gondnokság alatt.

A május 18-án benyújtott – és a május 27-én már módosítóval is ellátott – kampányfinanszírozási törvényjavaslat kapcsán – túl azon, hogy az évtizedes korrupciós gyakorlat felszámolása felé alig érzékelhető lépést tesz csupán – felmerül a kérdés, hogy mennyiben könnyíti vagy nehezíti a két fő ellenzéki együttműködési stratégia közötti választást. Az állami támogatás minden komoly forgatókönyv szerint 700 millió körül alakulhat, koordinált indulás esetén azonban másfélszer annyi legális kampánypénzt költhet a két párt, mint közös listás indulás esetén.

Tegnapi bejegyzésünk után néhány perccel – attól természetesen teljesen függetlenül – az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága módosító javaslatot nyújtott be, amely – más kodifikációs hibák orvoslása és kisebb tartalmi kiigazítások mellett – feloldaná a vázolt értelmezési problémát. A végeredmény némileg meglepő: az a verzió tűnik befutónak, amely nagyobb összeget biztosítana a pártoknak.

Nem először fordul elő, hogy egy törvényjavaslat szövege nem egyértelmű. Most a múlt szombaton benyújtott kampányfinanszírozási törvényjavaslat egy kulcsfontosságú paragrafusa tűnik véleményesnek, s mivel nem kevés pénz kiutalása múlik rajta, szerencsés volna a pontosítása.