Magyarország egyetlen felnőtt állampolgárának választójogát sem korlátozhatja csak azért, mert fogyatékos. VERDES TAMÁS, az ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola hallgatója, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint egy csapásra meg lehetne szüntetni a méltatlan helyzetet.

Every state has the right to decide whether they wish to grant the right to vote to their citizens residing abroad. Throughout Europe, there are different responses to this problem depending on circumstances, history and the geopolitical environment. As Hungary is drawing up its new electoral system and considers offering the right to take part in parliamentary elections to Hungarians living abroad, the issue of out-of-country voting was the next on the Common Sense Society’s debate agenda.

Nem sokkal a magyar állampolgárságról szóló törvény elfogadása után, Magyarország és a környező országok politikáját egy újabb kérdéskör kapcsolja össze: a választójog esetleges kiterjesztése a nem Magyarországon élő magyar állampolgárokra. A Common Sense Society által szervezett vita célja a higgadt és érdemi párbeszéd megteremtése volt, amelynek során a hallgatóság a vitázókhoz hasonlóan fejthette ki érveit, és szavazatával is kifejezhette, hogy támogatja vagy ellenzi a külhoni magyarok választójogát.

Az új választási törvény nemrégiben nyilvánosságra hozott koncepciója szerint a külföldön élő magyar állampolgárok csupán listás szavazatot adhatnának le, egyéni képviselőket nem választhatnának. Jakab András A külföldön élő magyar állampolgárok választójoga egyenlőségének kérdése a választási törvény koncepciójában című, a Pázmány Law Working Papersben megjelent tanulmányában azt vizsgálja, hogy miként egyeztethető össze a szavazatok egyenlőségének különféle jogi dokumentumokban rögzített elvével az, hogy a külhoni magyar állampolgárok nem két, hanem csak egy szavazólapot kapnak, azaz lényegében fél szavazatuk lesz.

„A magyar jogalkotó előtt nyitva áll egy viszonylag egyszerű megoldás: minden jelenlegi gondnokolt felvétele a választói névjegyzékbe, további hercehurca nélkül.” UITZ RENÁTA, a Közép-európai Egyetem jogi tanszékének docense konkrét javaslatot fogalmaz meg arra, hogyan lehetne felszámolni a mintegy 60-70 ezer választópolgárt érintő diszkriminációt.

A közhiedelemmel ellentétben nem elegendő új választási térképet rajzolni, törvényi garanciák nélkül nem feloldható a választókerületi aránytalanság alkotmányos feszültsége. Dr. POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN alkotmányjogász (ELTE ÁJK), az OVB tagja három lényeges eljárásjogi részletkérdésekre összpontosít.

Hogyan hozzon döntést két nap alatt egy választási bizottság, ha a kifogás péntek délután esik be? Lehet-e utcán, azaz a közterületes vagy az utcaseprő „munkahelyén” ajánlószelvényt gyűjteni? DR. TEMESI ISTVÁN, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Fővárosi Választási Bizottság elnöke a gyakran abszurd jogértelmezési vitákba enged bepillantani.

„Az az országos lista, amire beömlenek majd a listára adott voksok, a határon túli magyarok szavazatai, meg a töredékszavazatok is, annyira lesz egyszerű, hogy egyenesen az adórendszer söralátétjének hátoldalára kellene felírni.” LAKNER ZOLTÁN szerint a Fidesz választási koncepciója az egypárti kormányalakítás esélyét növeli, de könnyen visszaüthet az a feltételezése, hogy ez az egy párt csakis saját maga lehet.

A magyar választási reform egyik fő sajátossága az, hogy nincs rá nyilvánvaló ok – állítja a választási reform szakértői vitájába bekapcsolódó ENYEDI ZSOLT. A Közép-európai Egyetem docense szerint a választási szabályaink többségi irányba való elmozdulása súlyosbítaná azokat a bajokat, amelyek gyengítik demokráciánk minőségét: az aránytalanságot, a pártközpontok uralmát, a magas bejutási küszöböket, a vezérközpontúságot.

Mielőtt élből elutasítjuk az előzetes regisztráció intézményét, érdemes megnézni, milyen érvek szólnak mellette. Lukácsi Tamás a Kommentár című folyóiratban 2009-ben megjelent esszéje vitaindítónak tökéletesen megfelel.