Létező mintát követ a döntésképes többség kialakítását elősegítő új budapesti választási rendszer, miközben az arányos képviselet elve újabb vereséget szenved. A fővárosi szavazatok régi és új metódus szerinti mandátummá alakításának hatásait vendégszerzőnk, KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE, a Szegedi Tudományegyetem docense, a politikatudomány kandidátusa elemzi.
Azt várhatjuk el a választópolgártól, hogy legyen tisztában azzal, hogy a szavazáskor, amit tesz, az egy politikai részvételi aktus – állítja a fogyatékkal élők választójogával kapcsolatos, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital által kezdeményezett vitába bekapcsolódó Dr. SMUK PÉTER, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense.
A különbözőség tisztelete és elfogadása az emberi sokszínűség része. Ezt az alapelvet a választási rendszernek is tükröznie kell – állítja a fogyatékkal élők választójogával kapcsolatos, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital által kezdeményezett vitába bekapcsolódó HADI NIKOLETT
KISS TAMÁS és BARNA GERGŐ 2013. május 18. és június 8. között 1232 fős, erdélyi magyarokra reprezentatív mintán végzett adatfelvételt, amely a szóban forgó közösség politikai viselkedését egy kettős viszonyrendszerben, a magyarországi és a romániai politikai térben vizsgálta.
Ha nem tekintünk mindenkit érdemesnek a politikai nagykorúságra, nem a választási rendszer matematikailag konstruált modelljének integritása sérül, hanem a szabad és egyenlő méltóságú polgárok közösségének alapvető alkotmányos tétele – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint ez túl nagy ár.
A fogyatékkal élők választójogával kapcsolatos – a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital által kezdeményezett – vitában FILIPPOV GÁBOR, a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzője a különböző cenzusok fokozatos leépülésének történeti kontextusába helyezi az ENSZ-egyezménnyel már ma is összeegyeztethetetlen korlátozást, mégsem számít a helyzet belátható időn belüli rendezésére. Hiányzik ugyanis az azt kikényszeríteni képes kritikus választói igény.
SZIGETI PÉTER, a Széchenyi István Egyetem Jogelmélet tanszékének vezetője, az Országos Választási Bizottság korábbi elnöke tanulmányában elemzi a választási rendszer és a választójog jelentőségét és összefüggésének rendjét, áttekinti a jelenkori mértékeket, hazai devianciákat és vitákat, továbbá összeveti és értékeli az 1989/90-es és a 2011/13-as választási rendszereket.
Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága szerint a hatályos Alaptörvény megsérti a fogyatékos személyek politikai jogait, amikor arról rendelkezik, hogy a gondnoksági eljárások során a polgári bíróságok korlátozhatják a gondnokság alá helyezett személyek választójogát. Az ENSZ szerve elvárja Magyarországtól a jogfosztó szakasz törlését. VERDES TAMÁS, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársának helyzetelemzése.
It will be argued here that extending citizenship to Hungarian minorities abroad, supplementing the citizenship of non-residents with voting rights, and the attempt to introduce active registration appear to serve the same purpose: preserving and enhancing the power of the ruling coalition. A paper by ANDRÁS BOZÓKI.
A Focus és a Publicus Slovensko a napokban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása a szlovákiai magyarok a határ mindkét oldalán zajló politikai folyamatokkal kapcsolatos attitűdjeit mérte. A kutatás egyik megtervezőjeként RAVASZ ÁBEL mutatja be és elemzi a legfontosabb adatokat. A Parameteren megjelent cikk szerkesztett változata.