Nagyon. A hónapok óta erősödő kormánypárt ellenében részben összeálló ellenzéknek a kutatásokban láthatónál majdnem egymillióval több szavazót kellene összeszednie ahhoz, hogy minimális parlamenti többségre tegyen szert. Közvélemény-analízis és mandátumkalkuláció.

Az alábbiakban abban igyekszünk segítséget nyújtani, hogy az új mandátumkalkulátor használata során miként érdemes az aktuális közvélemény-kutatási adatokat kezelni. Az ellenzék esélyeit vizsgáló példából az is kiderül, hogy a biztosan meglévőkön kívül közel egymillió új szavazót kellene megszólítaniuk a választási győzelemhez.

Elkészült a Political Capital mandátumkalkulátora. Ha megtippeli, hányan mennek el szavazni, és hogy a pártoknak hogyan alakul a listás támogatottsága, a kalkulátor megbecsüli a parlamenti mandátumarányt. Az eszközzel többek között a külhoni szavazatok nem jelentéktelen súlya is jól elemezhető.

A múlt héten az MSZP és az E14-PM megállapodott, tegnap pedig a DK nyújtotta be igényét néhány egyéni és listás képviselői helyre. Mivel Gyurcsány Ferencnek és pártjának szavazói kis számuk ellenére is nélkülözhetetlenek az ellenzék számára, érdemes megvizsgálni, milyen (reális és kevésbé reális) forgatókönyvek előnyeit és hátrányait mérlegelhetik a felek.

A koordinált indulásról született ellenzéki megállapodásról László Róbertet kérdezték az Egyenes Beszédben.

A mai megállapodás szerint koordináltan indított egyéni jelöltekkel, külön pártlistákon méreti meg magát az MSZP és az Együtt-PM a következő választáson. Ez a Lázár János által majd két éve, 2011 októberében felvázolt jelöltállítási szabályok óta az egyik legesélyesebb forgatókönyv volt. Az elmúlt napokban kialakult hisztéria miatt mégis sokan értetlenséggel vagy lemondással fogadják a közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt hiányát. Pedig nem a mai megállapodás az ellenzék legnagyobb problémája, hanem az elmúlt csaknem egy év nyilvánosság előtt folytatott, imázsromboló egyezkedése.

Az ellenzéki tárgyalásokról vitatkozott László Róbert Lánczi Tamással az MR1-Kossuth Rádióban.

Az ellenzéki „együttműködés” turbó fokozatba kapcsolt: mindkét fél előválasztást ajánl, az Együtt-PM közvélemény-kutatásra, az MSZP „hús-vér” választókra bízná a döntést. Aligha valósul meg bármelyik is.

Augusztus elseje óta fogadja a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok regisztrációs kérelmeit. Az adatok között nem szerepel az állampolgárok származási országa, legfeljebb az értesítési cím szolgál támpontul. A kérvényezők 23%-ánál azonban még erről sincs információnk, és ez az arány várhatóan nem is lesz alacsonyabb.

Mérsékelt a bizalom a postahivatalok iránt a környező országok magyar közösségeinek körében. A magyar parlamenti választás szabályait paragrafusokba öntő törvényalkotó azonban ennek tudatában sem mérlegelte komolyan az elektronikus szavazás bevezetését, még a levélben voksolással párhuzamosan sem. Ez talán nem független attól, hogy választott képviselőink jelentős része ma is csak segítséggel képes elektronikus levelezését kezelni (értsd: titkárnőjük kinyomtatja nekik az e-maileket). A levélben szavazás életre hívása tehát egyike volt a tavaly szeptemberi benyújtása óta szinte hetente változó választási eljárási törvény kevés biztos pontjainak. Sőt az első pillanattól kezdve szerepelt a törvényjavaslatban …