On November 30, 2015, the Center for EU Enlargement Studies of the Central European University, with the support of the Budapest Büro of the Friedrich Ebert Foundation, has organized an international conference dedicated to the role of elections in young democracies of Central and Eastern Europe. With this international conference, CENS aimed to create an opportunity for critical debate concerning elections in post-communist EU member states by discussing the significance of election results and their far-reaching consequences on EU governance.

A 2010 és 2014 között lezajlott választási reformot érő kritikák között gyakran összemosódnak a politikai érték- és érdekválasztást, illetve a rendszer demokratikus kritériumait bíráló elemek. Tanulmányában a Political Capital (PC) ezek szétszálazására tesz kísérletet, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megoldási javaslataik megtalálják útjukat a törvényhozók felé.

DGAP’s “Hungary in the Media, 2010–2014 – Critical Reflections on Coverage in the Press and Media” report received mixed reactions. Two Political Capital staff members were present at two out of the several background conversations organized to collect information for the study. As only a fraction of our findings and provided background materials were used in the final version, we feel compelled to react to the published report, and more specifically to the chapter on the electoral system.

Vegyes a fogadtatása a DGAP „Magyarország a médiában 2010-2014 – Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsán” című jelentésének. Az írás elkészítéséhez szervezett háttérbeszélgetések közül kettőnek a Political Capital egy-egy munkatársa is résztvevője volt. Mivel a megállapításaink és átküldött háttéranyagaink csak kisebb részben épültek be a szövegbe, ezen a felületen reagálunk a közzétett jelentésre, azon belül is a választási rendszerre vonatkozó fejezetre.

A Republikon Intézet előválasztási javaslatára érkezett rövid reakciók alapján nem sok jele van annak, hogy az érintett pártok és civil mozgalmak magukévá tették volna a koncepciót. Látszólag van csak sok idejük: ahhoz, hogy 2017-ben bármilyen formában megvalósulhasson az előválasztás, még idén meg kell születnie a politikai döntésnek, amihez számos részletkérdésben kell dűlőre jutniuk a feleknek.

A régóta a visszaélések melegágyát képező jelöltállítási rendszert csak átalakítani sikerült, megtisztítani nem. Hiába történtek néhány ponton jó irányba lépések (ajánlószelvény-rendszer megszüntetése, támogató aláírások számának csökkentése, kincstári kártya bevezetése, költési limit felemelése, indexálása), addig nem lesznek tiszta körülmények, amíg a pártok kezelik a választópolgárok adatait, és amíg több százmillió forintos támogatáshoz juthatnak ellenőrizetlenül.

A veszprémi 3-as egyéni választókerület karaktere valamivel jobboldalibb, mint a szomszédos veszprémi 1-esé, ahol február 22-én a baloldali pártok támogatásával a független jelölt le tudta győzni kormánypárti ellenfelét. A tapolcai központú körzet április 12-ei időközi választási eredménye ezzel együtt is kiszámíthatatlan: az erősebb Jobbik miatt szinte háromesélyes a verseny, de Veszprém után már számolni kell a korábbi ciklusok során passzívvá vált választók reaktiválódásával is. 

A veszprémi időközi választás eredményének okai és következményei kapcsán, ahogy az várható volt, leegyszerűsítő értelmezések sokasága látott napvilágot. Az Élet És Irodalom 2015. február 27-ei számában megjelent cikkünket a külképviseleti szavazatokat is tartalmazó utolsó, időközben összeszámolt szavazókör adataival frissítve közüljük.

A veszprémi 1. számú  egyéni választókerületben vasárnap megtartott időközi országgyűlési választáson a szavazatok 42,7 százalékával a függetlenként induló Kész Zoltán győzött. Második helyen végzett a Fidesz-KDNP jelöltje, Némedi Lajos, aki a voksok 33,6 százalékát kapta. Gyorselemzésünkben bemutatjuk, hogy mely okok vezettek a kormánypártok vereségéhez.

A korábbi választási adatok alapján nem sok félnivalója van a Fidesznek a februárban várható időközi választáson, legalábbis abban az esetben, ha nem osztják meg a kormánypárt táborát. Átírhatja az erőviszonyokat az is, ha az utóbbi választásokon inaktívvá váltakat valamelyik jelöltnek sikerül felráznia.