The Archives
A Fidesz választásireform-elképzeléseiről annyit tudunk, hogy legfeljebb kétszáz fős parlamentet hozna létre vegyes rendszer mellett. Ez a megkötés meglehetősen szűkre szabja a mozgásteret, de számos kérdésben még így is van miből válogatnia az új kormánynak.
Miután áttekintettük, mik azok a követelmények, amelyeknek mindenképp meg kell felelnie az új választási rendszernek, és kiveséztük azt is, miért nem volna szerencsés baltával félbevágni a rendszer három pillérét, ideje rátérni arra, milyen lehetőségei vannak a Fidesznek a legfeljebb kétszáz fős létszámmal és a vegyes rendszerrel körbebástyázott szűk mozgástéren belül.
Az elmúlt években fel-felbukkantak olyan elképzelések, hogy a parlamenti létszám kétszáz főre csökkentésének legegyszerűbb módja az volna, ha a jelenlegi vegyes rendszer mindhárom ágáról érkező mandátumszámot egyszerűen megfeleznénk. Már 2007-ben is kritikusan viszonyultunk ehhez a baltával felezős megoldáshoz, mégis, mivel szivárogtak ki olyan információk, hogy a Fideszben mérlegelik ennek lehetőségét, érdemes az elképzelést komolyan venni és újra áttekinteni. Az MTV Az Este című műsora április 23-ai adása 90 egyéni választókerületre, 90 területi listás- és 20 országos mandátumra épülő rendszerről számolt be – fogadjuk el ezeket az értékeket kiindulási alapnak.
A következő napokban felvázoljuk, milyen reális forgatókönyvekben gondolkodhat a Fidesz választásireform-fronton, de akármelyik mellett is teszi majd le a voksát, a legfontosabb követelmény, amit támasztanunk kell vele szemben, hogy feloldja az alkotmányos aggályokat. A Political Capital négy éve folyamatosan napirenden tartotta ezeket az eltérő súlyú problémákat, az új politikai térben azonban célszerű mindezt újraértelmezni, még mielőtt az új struktúrákon gondolkodnánk.
Nem várt karriert futott be a választási létszámháború Magyarországon. Az elmúlt 12 évben az MSZP és a Fidesz képviselőcsoportjai tudták összeadni a kétharmados törvények változtatásához szükséges szavazatokat, de ennek inkább a fordítottja volt a fontos: mindkét párt egymaga is képes volt blokkolni azokat, függetlenül attól, melyikük volt épp kormányon. Ez azzal a következménnyel járt, hogy mindkét fél a másikra tudta kenni, miért nincs előrelépés egyik vagy másik kétharmados döntést igénylő kérdésben.
Bár hamar cáfolható volt, hogy komolyabb szervezettség állna az igazolással szavazó sorban állók mögött, az e körül kialakult diskurzust szokás szerint a szekértábor-szemlélet határozta meg. A lényeg közben elsikkadt, pedig a múlt vasárnapi eseményeknek számos tanulsága volna.
Egyre többször kerül szóba, hogy a Fidesz, Orbán Viktor által történelminek nevezett győzelme számszerűen alig tér el attól, amit az MSZP és az SZDSZ 2006-ban közösen elért, mégis kétharmados felhatalmazást fog kapni, míg ez az előző koalíciónak nem adatott meg. A verdikt alapjául az szolgál, hogy idén a Fidesz listán 2706292 szavazatot szerzett, míg négy évvel ezelőtt a szocialisták és a szabaddemokraták 2688317-et.
Már a választás napja előtt terjedni kezdtek az igazolással lakóhelyüktől távol szavazók miatti összeesküvés-elméletek. Miközben vasárnap este a választási műsorok az OVB tanácstalanságát közvetítették, egyre nyíltabban merültek fel a szavazás megkérdőjelezésével kapcsolatos találgatások, a helyzetre Sólyom László köztársasági elnök is reagált. Érdemes megnézni közelebbről is a következő napok egyik slágertémáját, néhány olyan választókerületet, ahol látványosan magas lehetett a nem helyi szavazók száma.
Trükkös választási szisztémánk arra is képes, hogy érvénytelen szavazást érvényesítsen, de elvben az is előfordulhat, hogy a szavazólapok nem készülnek el a választás napjáig. A struktúra veszélyeit vizsgáló Political Capital-sorozat záró elemzésének szerzője LÁSZLÓ RÓBERT választási szakértő.
A zsigeri bizalmatlanság, az informatikai analfabetizmus és a kreatív törvénykezés együttesen vezetett odáig, hogy konzerválódtak az alkotmányos aggályok a külképviseleti szavazás körül. Tudjuk: a hétvégén 8800 választópolgár már voksolhat. Nem tudjuk viszont, hogy mennyien lehetnek, akik szeretnének, de nincs rá lehetőségük, mert rosszkor lesznek rossz helyen. A Political Capital elemzésének szerzője LÁSZLÓ RÓBERT választási szakértő.