Úgy tűnik, marad az ellenfeleket már a startvonalhoz állásban is akadályozó jelöltállítási rendszer, bár távolról sem biztos, hogy ez a Fidesznek jó.

Az eredeti tervek szerint idén június 30-áig az erre létrehozott parlamenti albizottságnak el kellene készítenie az új választásitörvény-javaslatot. Hamar kiderült, hogy az érdemi kérdések nem ott, hanem a Fidesz berkein belül dőlnek el, és az is, hogy ősz előtt nem számíthatnunk eredményre. A késedelem legfőbb oka az lehet, hogy a Fideszben ellentétes vélemények törtek felszínre a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban. A tavaly őszig még viszonylag koherensen képviselt „állampolgárság igen, választójog nem” álláspont idén január 19-ére változott meg végérvényesen.

A Fundamentum című folyóirat 2010/4. számának Fórum rovatában nyolc szakértő – a Fidesz T/18-as törvényjavaslatának apropóján – elemzi a választási reform kilátásait.

Nem dőlt még el a második kamara sorsa, a Fidesz egyelőre kivár. Leginkább aktuálpolitikai természetű érvek szólnak a felsőház felállítása mellett, de a kockázatok is jelentősek.

Múlt héten, Gulyás Gergelynek, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökének nyilatkozata szalmalángra lobbantotta a határon túli magyarok választójogának ügyét. Mivel nem hemzsegünk a konkrétumokban, leginkább az az érdekes kérdés, hogy milyen megfontolások motiválhatják a Fideszt, ha kidolgozza az új szisztéma részleteit.

Ahogy várható volt, az önkormányzati választások után hamar beindultak a kreatív választási értelmezések. A csalódottak táborából sokan a kormány oktrojált választásirendszer-reformjára fogják az MSZP térvesztését, szinte tudomást sem véve a párt támogatottságának visszaeséséről. A diadalittasak pedig kínosan bagatellizálják a nyilvánvalóan a Fidesz érdekeit szolgáló rendszermódosítások jelentőségét. Szerencsésebb volna, ha mindkét fél vetne egy pillantást az érem másik oldalára is, és kiegészítené a maga féligazságát.

A 10 ezer fő fölötti települések képviselő-testületeinek jelentős részében kényelmes többséghez jutott a Fidesz. Kérdés, mennyi ebben az átalakított választási rendszer szerepe.

Korábbi előrejelzésünkkel összhangban az önkormányzati választásokon nagyarányú győzelmet aratott a Fidesz. A párt páratlanul erős hatalmi pozíciókkal a háta mögött kezdhet neki a kormányzás érdemi időszakának, ami egyszerre lehet előny és hátrány. Most három választásmentes év következik, ami elvben kiváló lehetőséget ad a kormány által is előrevetített „strukturális reformok”, átalakítások megkezdéséhez.

A jelöltállítás eredménye nem jelzi előre a választási végeredményt, de a pártok szervezettségére nézve fontos következtések vonhatók le az adatokból. A jelöltállítás eredménye alapján az MSZP szervezete továbbra is gyengülni látszik. A Jobbik már sok helyen beágyazottabb párt, mint az MSZP. Az LMP gyakorlatilag nem rendelkezik vidéki szervezettséggel, inkább csak a fővárosban nevezhető jelentős szereplőnek. Tegnapi és mai bejegyzéseinkben a jelöltállítási verseny eredményeit tekintjük át.

A jelöltállítás eredménye nem jelzi előre a választási végeredményt, de a pártok szervezettségére nézve fontos következtések vonhatók le az adatokból. A jelöltállítás eredménye alapján az MSZP szervezete továbbra is gyengülni látszik. A Jobbik már sok helyen beágyazottabb párt, mint az MSZP. Az LMP gyakorlatilag nem rendelkezik vidéki szervezettséggel, inkább csak a fővárosban nevezhető jelentős szereplőnek. Mai és holnapi bejegyzéseinkben a jelöltállítási verseny eredményeit tekintjük át.