The draft electoral law submitted by János Lázár, leader of the governing party’s caucus, on 20 November can be described as a show of strength. On the majority of points the government has opted for the tougher options. It is not guaranteed, however, that Fidesz will be the party to benefit from all the changes.

Az erődemonstráció jellemzi a vasárnap este Lázár János által benyújtott választási törvényjavaslatot. Gyorselemzésünkben a korábbi nyitott kérdéseket tekintjük át, amelyek többségében a keményebb ötletek javára dőltek el. Nem biztos, hogy mindennek a Fidesz lesz a haszonélvezője.

A Fideszben felülemelkedtek az ellenfeleket már a nulladik fordulóban legyőzni kívánó reflexeken. A jelöltállítási feltételek állítólagos enyhítését tartalmazó törvényjavaslatot a kormánypárt várhatóan gáláns lépésként tálalja majd, pedig vélhetően arról van szó csupán, hogy felismerte saját választástechnikai érdekeit.

A vasárnapi időközi választás fő meglepetése, hogy semmi meglepetés nem történt. Bár fele akkora részvétel mellett (78 helyett 39 százalék ment el szavazni), szinte ugyanazok az arányok születtek, mint másfél évvel ezelőtt. A Fidesz és a Jobbik ugyanolyan arányban részesült a szavazatokból, mint 2010 áprilisában, az MDF 4,6%-ából az utódpárt 1,1%-ot tudott begyűjteni, a különbözeten osztozik az MSZP és az LMP.

Due to conflicting political interests, a sharp debate was under within Fidesz over a proposed electoral law. As it is difficult to foresee shifts in party system in coming years, governing party strategists find it hard to decide which electoral system would offer benefits to the party alliance led by Fidesz at the next one or two elections.

Knocking together a new electoral system, Fidesz-style

A Fidesz legfrissebb választásireform-javaslata első ránézésre nehezíti ellenfelei dolgát, mivel keményen szigorítja a jelöltállítást, ám valójában jelentősen megkönnyíti az ellenzéki pártok esetleges együttműködését.

A Nézőpont Intézet átfogó választásireform-javaslattal állt elő, amely a legtöbb elemében illeszkedik a kormánypártok eddig ismertetett elképzeléseihez (200 fő, vegyes rendszer, egy forduló, ajánlószelvény). A javaslat minden bizonnyal a tavaly májusban benyújtott T/18-as javaslatot vette alapul, és igyekezett az azóta felmerült problematikus pontjait kijavítani.

Az LMP augusztus 8-án bejelentett választásireform-javaslata nem valószínű, hogy mérföldkövet jelent az új választási rendszer ügyében, újszerű intézményekre tett javaslataik – mint a morális kaució, a Választókerületi Bizottság, a nemi kvóta vagy a pártlistára leadott szavazatok megszemélyesíthetősége – azonban felkavarhatják a választási vita állóvizét. Az LMP számára a kétfordulós rendszer fenntartása lehet a legfontosabb cél.

Legyen az eddiginél is nehezebb kétharmadot szerezni, vagy a mindenkori győztes vigyen (majdnem) mindent – az e dilemmát még fel nem oldó, jelenleg futó fideszes választójogi elképzeléseket elemzi a Political Capital Institute.