A Társadalom & Politika szerkesztősége a magyar parlamenti pártok pártalapítványait és vezető magyar társadalomtudományi kutatóműhelyeket, politikai elemzőcégeket keresett meg, hogy fejtsék ki véleményüket a magyar választási rendszerről, illetve arról, valóban szükséges-e a rendszer reformja.

The closer we get to election day, the more we will hear about Fidesz’s chances of winning a two-thirds majority in parliament.  Fidesz’s rivals will try to spook voters with the spectre of party leader Viktor Orbán getting carte blanche to amend the Constitution. The article was published in Budapest Times.

Nem tudják, de teszik – röviden ezzel a marxi bon mot-val jellemezhetnénk a magyarok választási rendszerrel kapcsolatos viselkedését. A Medián kutatása szerint a választók jelentős része a rendszer alapvető jellemzőivel sincs tisztában, és kétharmaduk mondta magáról, hogy nem vagy egyáltalán nem érti annak működését. Ennek ellenére, ha csak a leadott szavazatokat nézzük, úgy tűnik, hogy a választók viselkedése egyre jobban igazodott a rendszer logikájához.

Értetlenül állunk azelőtt, hogy a Magyar Nemzet 2008 novembere óta tendenciózusan félretájékoztatja olvasóit a választókerületek arányosítása érdekében elindított kezdeményezésünkkel kapcsolatban.

Vegyes érzelmekkel olvastuk Unger Anna cikkét (Tűz lesz, babám!, Magyar Narancs, 2008. december 4.), amelyben a Political Capital választási rendszerrel kapcsolatos kezdeményezését bírálja. Egyfelől örültünk, hiszen a célunk az, hogy a parlamenti képviselőinket felrázandó közéleti vitát generáljunk a magyar választási rendszer problémáiról – ezek közül is elsősorban a választókerületi aránytalanságokról. Másfelől viszont elszomorítónak találtuk Unger néhol kioktatónak tetsző stílusát, amellyel mintha eleve lezárni igyekezne a diskurzust. Az alábbiakban csak azon állításaival vitatkozunk, amelyek tartalmi szempontból téves megközelítésről vagy tájékozatlanságról tanúskodnak.

A mennyiség mítosza. Ebben lehetne összefoglalni a női kvóta körül az utóbbi két hónapban kialakult vitát, amely Magyar Bálint és Sándor Klára törvényjavaslata és cikkei, majd John Emese ellenvéleménye nyomán bontakozott ki. A kvóta melletti érvelés két lépésre egyszerűsíthető le: a minden politikai szereplőre vonatkozó törvényi szabályozás növeli a nők létszámát a politikában, aminek aztán egyenes következménye a politika témáinak, hangvételének, stílusának megváltozása. A logika több olyan előfeltevésen alapul, amely elfeledkezik a politikáról, és így könnyen az ellenkező hatást válthatja ki, mint amit maga elé kitűzött.

Botladoznak a választók a magyar választási rendszer útvesztőiben. A Capital Research által készített felmérés szerint a szavazók csak kevéssé tudják megkülönböztetni a választási rendszer elemeit, amelyek közül az egyéni választókerületi rendszert ismerik leginkább. Mindezek ellenére a szavazók úgy gondolják, hogy leadott voksuk jól hasznosul, és a választási rendszer inkább arányos, mint aránytalan képviseletet hoz létre az Országgyűlésben.