Home » Elemzések, Featured, Headline, Kommentárok

15 nap regisztráció

15 August 2013 Szerző: Címkék:, , Nincs komment

Augusztus elseje óta fogadja a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok regisztrációs kérelmeit. Az adatok között nem szerepel az állampolgárok származási országa, legfeljebb az értesítési cím szolgál támpontul. A kérvényezők 23%-ánál azonban még erről sincs információnk, és ez az arány várhatóan nem is lesz alacsonyabb.

Az NVI honlapján naponta frissülő adatok szerint 15 nap alatt összesen 2241 kérelmet iktattak.

Egy év változásai

Emlékezetes, a választási eljárási törvény tavaly benyújtott első verziója épp ennyi (15 nap) időt hagyott volna a magyarországi lakcímmel rendelkező nyolcmillió állampolgár számára, hogy levélben iratkozzon fel a névjegyzékre; a határidőről lecsúszók személyesen regisztrálhattak volna, illetve az ügyfélkapu-hozzáféréssel rendelkezők online. Az Alkotmánybíróság végül a magyarországi lakcímmel rendelkezők számára megsemmisítette a választójog gyakorlásának előzetes feliratkozáshoz kötését, s mivel addigra kiderült, hogy rendkívül népszerűtlen intézményről van szó, a kormány – ellentétben például az akkor szintén alaptörvény-ellenesnek bizonyult kampányszabályozássallemondott róla.

A hatályos választási eljárási törvény szerint a külhoni magyar állampolgároknak – a választás időpontjának függvényében – 7,5-9,5 hónapos időszak áll rendelkezésére a feliratkozáshoz. Levélben a teljes időszakban, online november 1-jétől regisztrálhatnak.

Forrás: Nemzeti Választási Iroda, PC-grafika

Az első két hét tapasztalatai alapján nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a várható összlétszámmal kapcsolatosan; a lanyhának mondható érdeklődés bizonyosan dinamizálódni fog a nyár végével, a novemberben megnyíló online regisztrációs lehetőséggel, a jövő tavasszal élesbe forduló kampánnyal.

 Forrás: Nemzeti Választási Iroda, PC-grafika

Jelen helyzetben azt érdemes tisztázni, hogy mit is takarnak ezek az adatok. Egyelőre ugyanis csak azt látjuk, hogy hány külhoni magyar állampolgár kérte levélben névjegyzékbe vételét, de azt még nem, hogy ezek közül hányat fogadott be a Nemzeti Választási Iroda. Értesítési cím hiányában 16 kérelem biztosan érvénytelen lesz (hiánypótlásra persze bőven van idő, egészen a választást megelőző tizenötödik napig).

Forrás: Nemzeti Választási Iroda, PC-grafika

Az országos bontású adatokból is könnyen vonhatunk le téves következtetéseket. Romániai értesítési címet például 1034-en adtak meg, de ez nem azt jelenti, hogy pontosan ennyien regisztráltak volna onnan. Könnyen lehet, hogy a 27 magyarországi értesítési címet megadó állampolgár között is akadnak erdélyi, partiumi magyarok, ahogy nincs információnk annak a 485 állampolgárnak a származási országáról sem, akik nem posta-, hanem e-mail címet adtak meg (faxon is lehet értesítést kérni, de eddig senki sem választotta ezt az opciót).

Az alábbi ábra a minimumát és a maximumát is jelzi annak az öt országnak, ahonnan a legtöbb kérelem érkezhetett*. A képet bonyolítja, hogy három ország (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna) tiltja a kettős állampolgárságot, ezeket a származási helyeket ezért az NVI nyilvántartása egy kalap alá veszi.

Forrás: Nemzeti Választási Iroda, PC-grafika

Romániából tehát vélhetően nem kevesebb, mint 1034 kérelem érkezett eddig, de az sem kizárt, hogy 1546-an is jelentkeztek már onnan – már ha az összes magyarországi értesítési címet megadó állampolgár valójában romániai illetőségű, és ugyanez igaz az e-mailben értesítést kérőkre is. De ha ők mind az 512-en svájciak, akkor a 35-ös értéket tolhatjuk fel egészen 547-ig.

Az eddig rendelkezésre álló adatokból (a beazonosíthatatlan értesítési címek magas, mintegy 23%-os arányából), ha másra nem is, arra bizonyosan következtethetünk, hogy csak nagyságrendileg fogjuk tudni megbecsülni a külhoni magyarok származási ország szerinti eloszlását.

*Nem zárhatjuk ki az elvi esélyét annak sem, hogy például egy szlovákiai magyar állampolgár romániai értesítési címet ad meg, de ezt a lehetőséget – alacsony valószínűsége, minimális súlya és nem mellesleg a könnyebb megértést akadályozó hatása miatt – figyelmen kívül hagytuk. 

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*