A Focus és a Publicus Slovensko a napokban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása a szlovákiai magyarok a határ mindkét oldalán zajló politikai folyamatokkal kapcsolatos attitűdjeit mérte. A kutatás egyik megtervezőjeként RAVASZ ÁBEL mutatja be és elemzi a legfontosabb adatokat. A Parameteren megjelent cikk szerkesztett változata.

Az idén április-május fordulóján elvégzett felmérés során Szlovákia déli járásaiból 741 magyart kérdeztek meg. A minta reprezentatív volt a fő demográfiai kategóriákban, beleértve a regionális leosztást is. A pártpreferenciát firtató kérdésre 23% felelt úgy, hogy nem választana, 8% bizonytalan volt választásával kapcsolatban, 2% pedig megtagadta a választ. A fennmaradó válaszadók – azaz a pártválasztók – körében a Híd 55, az MKP pedig 29 százalékos eredményt ért el; a maradék 16%-ot a szlovák pártok vitték el. Közülük elsősorban a Smernek (6,3%) vannak hívei a magyarok körében, a többi párt eredménye minimális; a NOVA nevű párt magyar alelnöke ellenére is csak 0,2%-ra számíthatna ebben a csoportban.

Ki hol erős?

Az egyes pártok táborai a különféle demográfiai tulajdonságok alapján is stabilan eltérnek egymástól. A Híd erős kategóriáinak a jól szituáltak, a magas végzettségűek, a fiatalok, a nők, a városlakók és a panelben élők számítanak – évek óta tartó trendekről van szó –, míg az MKP a férfiak, a nyugdíjasok, a családi házban lakók, az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők és a rosszabbul szituáltak között erős. A szlovák pártok magyar szavazói demográfiai értelemben leginkább a hidasokra hasonlítanak: jól szituáltak, magasan képzettek, fiatalok és városiasabbak a minta maradék részéhez képest. A nem választók és a bizonytalanok között szokás szerint az alacsony végzettségűek és a rosszul szituáltak, valamint a diákok, a nők és a falusiak vannak jelen az átlagtól kiugróan nagyobb számban.

Stabil erőviszonyok

A kutatás tanúsága szerint a két párt tábora meglehetősen stabil: saját bevallása szerint a Híd 2010-es táborának 81 százaléka tartozik ma is a párt szimpatizánsai közé, az MKP-nál ez a szám szintén viszonylag magas: 68%. Az MKP korábbi táborából 15% mondta, hogy ma a Hidat választaná, miközben fordított irányban ez az arány csak 4% (igaz, egy nagyobb létszámú csoportból). Az MKP és a Híd egyaránt képes volt a korábban nem választók egy részének megszólítására: az első választók (legfiatalabbak) között a Híd tűnik sikeresebbnek, csaknem háromszoros fölénnyel rendelkezve legfőbb riválisával szemben. A szlovákiai magyarok körében nem észlelhető a bizonytalanok számának Magyarországon érzékelhető fokozatos növekedése: sőt, a bizonytalanok és a választani nem tervezők aránya 2011 óta némileg még csökkent is.

Legfontosabb problémák

A megkérdezettek pártpreferenciától függetlenül a gazdasági-szociálpolitikai kérdéskört jelölték meg a leggyakrabban (53%-ban) akkor, amikor a magyarságot érintő legfontosabb problémákról kérdezték őket. A Híd és az MKP tábora közötti különbség itt elsősorban ott érvényesült, hogy miközben a nemzetiségi lét gyakorlati megéléséről szóló kérdésekben – nyelvhasználat, oktatásügy, kultúra – hasonló intenzitással élik meg a problémákat (34%, 32%), az MKP-tábor dupla olyan fontosnak látja a nemzetpolitikai és a nacionalizmussal kapcsolatos kérdéseket (18%, 36%), a szlovák radikalizmus térhódításától a kettős állampolgárságon át a szimbolikus ügyekig. A szlovák pártokat választókat, valamint a nem választókat és a bizonytalanokat ezek a kérdések többnyire hidegen hagyják.

Magyarországi preferenciák

Orbán Viktor kormányát a Híd-tábor 3,07-re, az MKP-tábor pedig 2,59-re értékelte, szlovákiai osztályzással (ahol az 1-es a legjobb jegy). Hasonlóan értékelték a táborok a kormány határon túli politikáját is.

Amikor hipotetikus magyarországi politikai preferenciájukról kérdeztük őket, 42%-ban nem választóként, 25%-ban pedig bizonytalanként jelölték meg magukat. A fennmaradó mintegy egyharmadnyi válaszadó 47%-a a Fideszt, 41%-a pedig a balközép ellenzéki pártok egyikét jelölte meg, míg a Jobbikot 11% preferálná.

Jelentős eltérés mutatkozik azonban az egyes táborok között: az MKP-nál 67 százalékot kapna a Fidesz, és 16 százalékot a Jobbik, a Híd táborán belül azonban már a balközép ellenzék lenne többségben (54%) a Fidesszel (42%) szemben. A balközép pártok közül a legtöbb szimpátiaszavazatot a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció kapta: ennek oka vélhetően elsősorban a volt miniszterelnök személyének ismertségében, valamint a megkérdezettek nem teljesen naprakész magyarországi politikai informáltságában rejlik.

Szlovákia tehát egy jóval kompetitívebb közeg a Fidesz számára, mint például Erdély: más kérdés, hogy a kettős állampolgárok elenyésző száma miatt ennek minimális a gyakorlati relevanciája.

(Címlapkép forrása: Sikeradó)