A híradásokból olybá tűnik, mintha végső csapást mért volna az Alkotmánybíróság (Ab) az előzetes regisztrációra, pedig erről szó sincs.

„Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy ennek megfelelően a jelen ügyben nem vizsgálta tartalmilag az Ár.-nek az előzetes választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseit; azok megsemmisítésére tehát ugyancsak a formai, eljárási okokból került sor.” – Az Alkotmánybíróság közleménye az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseinek vizsgálatáról.

Nem fért hozzá sok kétség, hogy az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére indított alkotmányossági vizsgálat eredményes lesz. Az Ab így ma egyszer és mindenkorra tisztába tette, hogy az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseiben csakis valóban átmeneti rendelkezések szerepelhetnek. A hosszabb távra szóló, nem átmeneti rendelkezéseket tehát (egyebek mellett az előzetes regisztráció alkotmányos alapját megteremteni hivatott passzusokat) megsemmisítette. Ezzel azonban nem jutottunk közelebb a lényegi kérdéshez: a kötelező, jogvesztő regisztrációból következő alapjog-korlátozás szükséges-e? Ha igen, arányos-e? Az érdemi kérdésre január első hetében kapunk választ az Ab-tól.

A mai határozattal az eddigieknél egy kicsivel valószínűbbé vált, hogy – alkotmányos alap híján – az Ab nem csak kisebb részletszabályait, hanem a regisztráció egészét elmeszeli. Ezzel együtt sem várható, hogy a kormány kihátrálna a számára politikailag hasznosnak vélt intézmény mögül.

Mivel mai határozatában az Ab csak azt mondta ki, hogy tartós szabályok nem valók az Átmeneti Rendelkezésekbe, nincs közjogi akadálya annak, hogy februári ülésén a parlament magában az Alaptörvényben rögzítse a ma megsemmisített passzusokat (ezt valószínűsítik a Rogán Antal gyors sajtótájékoztatóján elhangzottak is). Ha így tesz – megteremtve az alkotmányos alapot –, a jövő héten a választási eljárási törvény (Ve.) esetlegesen megsemmisített paragrafusait is visszaemelheti a törvénybe. Előfordulhat ugyan, hogy a Ve. tavasszal ismét a Donáti utcában landol, ám ekkor már jóval szűkebb lehet az Ab mozgástere, hiszen az Alaptörvényben szerepelhetnek majd a regisztráció részletszabályai (ráadásul Bihari Mihály helyét addigra Salamon László foglalja majd el).

Bár ritkán él vele, a vázolt forgatókönyv keresztülhúzására van eszköz az Ab kezében: az előzetes regisztrációnak nem csak az alaptörvény-ellenességét, hanem Magyarország által is ratifikált nemzetközi egyezményekkel való ütközését is kimondhatja. Indítványában a köztársasági elnök hosszasan hivatkozik is az Emberi Jogok Európai Egyezményére és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányára. Áder János rendkívül határozottan hívja fel az Ab figyelmét ezekre: „Az Alkotmánybíróság döntésénél nem maradhatnak figyelmen kívül nemzetközi kötelezettségvállalásaink sem.”

(Fotó forrása: HVG.hu)