Nem valószínű, hogy az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöki indítvány következtében teljes egészében megszüntetné az előzetes regisztrációt. A feliratkozáshoz való hozzáférés bővítése, a kampányszabályok pontosítása, a közvélemény-kutatási moratórium feloldása azonban jó eséllyel megvalósul.

A várakozásoknak megfelelően Áder János az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. A köztársasági elnök azonban – arra hivatkozva, hogy részletszabályai bekerültek az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe – nem vizsgálta, hogy Magyarországnak szüksége van-e az előzetes regisztrációra vagy sem. Ez azért kulcsfontosságú tényező, mert először erre a kérdésre kell választ találni, és csak utána vizsgálható, hogy az esetlegesen szükségesnek ítélt alapjog-korlátozás arányos-e vagy sem.

Ha az államfő nem érvelt volna indítványában azzal, hogy „a választójog korlátozása a demokrácia és a népfelség elvének érvényesülését gyengíti”, nem is volna meglepő, hogy végül elzárkózott attól, hogy az Ab-t az új intézmény szükségességének vizsgálatára is felkérje. Áder János gondolatmenetéből viszont logikusan következett volna, hogy nyíltan megkérdőjelezze a regisztráció szükségességét, végül mégis csak bizonyos részletszabályait kritizálta. Ezzel részben hivatkozási alapot, részben menekülési utat is biztosított az Ab-nak.

Az alkotmánybírák ugyanis megtehetik, hogy kizárólag a köztársasági elnök által kifogásolt paragrafusokkal foglalkoznak, de azt is, hogy – figyelembe véve az elnöki indítvány meggyőző érvelését és a Magyarország által is aláírt, az államfő által szintén hivatkozott nemzetközi egyezményeket – az előzetes feliratkozás szükségességét is megvizsgálják, magyarán hogy milyen legitim indokot kíván a törvényalkotó elérni a választójoghoz való hozzáférés előzetes szűrésével.

Ha a testület erre az útra lép, valószínűtlen, hogy talál ilyen indokot, ahogy az a kormánypártoknak sem sikerült (alkotmányosan legitim cél legfeljebb a választási csalások visszaszorítása lehetne, de sem arra nincs bizonyíték, hogy súlyos visszaélések mérgezték volna a korábbi választásokat, sem arra, hogy az előzetes regisztráció alkalmas volna azok visszaszorítására). Ebben az esetben akár a feliratkozási kötelezettség alaptörvény-ellenessége is kimondható lehetne.

Valószínűbb azonban, hogy az Ab nem foglalkozik majd a szükségesség kérdésével, csak a korlátozás arányosságával. Ha ezt az utat választja, bizonyosan nem semmisíti meg teljes egészében az előzetes regisztrációt, de az elnöki indítványban is megfogalmazott aggályoknak megfelelően a regisztrációhoz való hozzáférés bővítésére kötelezheti a törvényalkotót.

A helyzetet bonyolítja, hogy a Donáti utcában fekszik egy másik beadvány, ami arra vár választ az alkotmánybíráktól, hogy az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény egyenrangú részének tekinthetők-e vagy hierarchikus kapcsolat áll fenn közöttük. A regisztráció szempontjából ez azért érdekes, mert ha a bírák arra az álláspontra helyezkednek, hogy az Alaptörvény szövege az irányadó, akkor annak ellenére is megsemmisíthető az előzetes feliratkozás intézménye, hogy az átmeneti rendelkezésekbe bekerültek annak részletszabályai. Ha ezzel ellentétes döntés születik, az növeli a regisztráció túlélési esélyeit.

Az egymásnak is ellentmondó módosító indítványokkal kutyafuttában törvénybe foglalt kampányszabályozás az államfő indítványa szerint is számos korrekcióra szorul. A kampánycsend megszüntetése például nem összeférhető a törvényben bennmaradt, utolsó nap(ok)ra vonatkozó kampánykorlátozásokkal; várhatóan ezen passzusok újraszabályozására kötelezi majd az Ab a parlamentet. Az elnöki indítvány talán legváratlanabb eleme, hogy kifogásolja a kereskedelmi rádiók és televíziók kizárását a kampányból. Arra a megkülönböztetésre ugyanakkor nem tér ki az államfő, hogy ha a nyomtatott és internetes lapoknak nyilvánosságra kell hozniuk árlistáikat, a plakáthelyeket biztosító cégeknek ezt miért nem kell megtenniük.

Ami pedig (a köztársasági elnök által is idézett alkotmánybírósági határozat alapján) nyilvánvalóan alkotmányellenes, hatnapos közvélemény-kutatási csendet illeti, azt minden bizonnyal kiveteti majd a törvényből az Ab.

(Fotó forrása: HVG.hu)