Májusban folytatódott a kormánypárt népszerűségvesztése. A bizonytalanok aránya ismét emelkedett, a többi párt támogatottsága ugyanakkor csak kis mértékben változott. Visszatekintve az elmúlt két évre, három egyértelmű folyamat figyelhető meg a pártpreferenciákban: a Fidesz bázisának jelentős zsugorodása, az ellenzéki pártok visszafogott erősödése, valamint a pártoktól elfordulók, pártszimpátiájukban bizonytalanok arányának drasztikus emelkedése.

Májusi mérések

A májusi pártpreferencia-mérések szerint a Fideszre átlagosan már csupán minden ötödik (16-24%) választásra jogosult szavazna. Ugyanakkor még így is a legnépszerűbb pártnak tekinthető. Az MSZP nem tudott igazán erősíteni ebben a hónapban, de 12-16 százalékos támogatottságával biztosan őrzi a legerősebb ellenzéki párt címet. A Jobbikra mintegy nyolcszázezren voksolnának (10%), az elmúlt fél évben e szint körül stabilizálódott a párt bázisa. A Lehet Más a Politika pedig továbbra is a felnőtt lakosság 5 százalékának támogatását tudhatja magáénak. A bizonytalanok aránya ismét emelkedett, a választásra jogosultak 39-54 százaléka nem tud pártot választani, vagy teljes mértékben elfordult a politikától. A baloldali ellenzéki pártok (MSZP, LMP, DK) együttes támogatottsága először áprilisban érte utol a kormánypártét. Májusban folytatódott a trend, így a három pártra összesen többen szavaznának, mint a Fideszre.

A pártpreferenciák változása az elmúlt két évben

Fidesz

Kormányzásának első két éve alatt a Fidesz közvélemény-kutatásokban mért támogatottsága több mint felével csökkent. Az országgyűlési választásokat követően, 2010 májusában még a megkérdezettek 46 százaléka választotta volna a pártot, két évvel később kétmillióval kevesebben, a választásra jogosultak 20 százaléka nyilatkozott így. A 2010. őszi önkormányzati választásokig nem változott jelentősen a kormánypárt bázisa, azóta viszont kisebb megtorpanásokkal folyamatosan csökken a népszerűsége. A trend csak a tavaly nyári parlamenti szünet alatt és idén kora tavasszal tört meg, de ezek a korrekciók csak átmenetinek bizonyultak.

MSZP

Az MSZP bázisa hosszú ideig 12 százalék körül ingadozott. Gyurcsány Ferenc és követőinek kilépése után viszont érdemben nőtt a párt támogatottsága. Bár a Tárki legutóbbi kutatásában már csak 1 százalékpont a különbség a Fidesz és az MSZP között, a négy intézet átlagát tekintve még 5 pont a kormánypárt előnye. Amennyiben folytatódik a két pártnál tapasztalt trend, akkor a szocialisták beérhetik a Fideszt, ami jelentős lélektani hatással lehet a két párt politikusaira és szavazóira egyaránt. Az viszont már most is kijelenthető, hogy – bár tavaly ősszel szoros volt a verseny a Jobbik és az MSZP között, végül utóbbinak sikerült megőrizni a legerősebb ellenzéki párt címet.

Jobbik

A Jobbik a parlamentbe kerülésének első évében veszített népszerűségéből, támogatottsága 2010 végére az egy évvel korábbi szintre esett vissza. 2011-ben azonban folyamatosan emelkedett a párttal szimpatizálók aránya, amely az elmúlt fél évben 10 százalék körül látszik stabilizálódni. A Fideszben csalódottak – a bizonytalanná válók után – második legnagyobb csoportja is erősíthette a szélsőjobboldali párt bázisát.

LMP

A Lehet Más a Politika, hasonlóan a Jobbikhoz, veszített a népszerűségéből első parlamenti évében. Bár azóta némileg vissza tudott erősödni, a választások után mért 5 százalékos szintet csak elérni tudta, felülmúlni nem.

DK

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció színre lépése óta a választásra jogosultak mintegy 2 százalékának támogatására számíthat. Bár a volt miniszterelnök szakdolgozatának ügye nem rontott a párt megítélésén, jelenleg úgy tűnik, a DK önállóan nem jutna be a parlamentbe egy mostani választáson. Az elszakadásnak, úgy tűnik, egyértelműen az MSZP a nyertese.

Bizonytalanok

A kormánypárt népszerűségvesztésével párhuzamosan a pártpreferencia nélküliek és a pártoktól elfordulók arányának folyamatos emelkedése figyelhető meg. Két év alatt másfél millióval nőtt az általában bizonytalannak nevezett réteg tagjainak száma. Jelenleg a választásra jogosultak átlagosan 46 százaléka tartozik ide. Az intézetek adataiban meglehetősen nagy eltérések tapasztalhatók, míg májusban a Századvég 39 százalékot mért, addig a Szonda-Ipsos kutatásában 54 százalék ez az arány. Bár a bizonytalanok jelentős része feltehetően nem fog élni választójogával, így is jelentős arányban vannak azok, akik elmennének voksolni, de még nem tudnak maguknak pártot választani. Ők döntő tényezőnek bizonyulhatnak a leendő választásokon, ezért lehet érdeke a Fidesznek, hogy különböző módszerekkel, például az előzetes regisztráció bevezetésével tartsa őket otthon. Igaz, ennek az intézménynek a bevezetésével akár rosszul is járhat a Fidesz, amennyiben saját táborán belül is növekszik majd a csalódottság és a politikai passzivitás.

Fidesz vs. baloldali ellenzék

A Fidesz népszerűségvesztésének kezdete óta folyamatosan szűkül az olló a baloldali ellenzéki pártok és a kormánypárt támogatottsága között. Az MSZP, az LMP és a DK együttes támogatottsága idén áprilisban ért össze a Fideszével, májusban pedig már meg is haladta azt: a felnőtt lakosság 22 százaléka voksolt volna valamelyik baloldali pártra, míg a Fideszt 20 százalék választotta volna. Tény, hogy jelenleg nem tűnik reálisnak az együttműködés, de ennek még nincs is aktualitása. A választási eljárásról szóló törvény elfogadása után derül majd ki, hogy technikailag milyen lehetőségeik lesznek az ellenzéki pártoknak, a politikai együttműködés esetleges kidolgozása pedig csak ezután következhet majd.