Egységes bal, szétaprózódott jobb
A szombati szlovákiai választások után Robert Fico új kormányának csak az összetétele tartogat meglepetéseket, annál nagyobb kérdés, hogy csak 3-4 vagy akár 8-9 párt lesz képes megugrani az ötszázalékos küszöböt. Király Zsolt közgazdászt, elemzőt, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának tagját e-mailben kérdeztük.
Nem tűnik kétségesnek, hogy a Smer számíthat a legtöbb szavazatra, de a kizárólag pártlistákra épülő választási rendszer alig jutalmazza a győztest, így kérdés, Robert Fico egyedül is kormányt tud-e alakítani. Mik az esélyei az egypárti kormányzásnak, illetve mik a legvalószínűbb koalíciós forgatókönyvek?
A szombati választások előtt teljes a bizonytalanság a jobboldalon. A legfrissebb felmérések szerint a baloldal egyeduralkodója, a Robert Fico vezette Smer mellett legfeljebb a 10 százalék környékén mozgó Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) érezheti magát biztonságban. További hét párt az 5 százalékos parlamenti küszöb környékén mozog. A Gorilla-botránynak köszönhetően az eddigi legalacsonyabb választási részvétel várható, miközben az emberek 30 százaléka még nem döntötte el, hogy kire szavaz. A szlovák parlament összetétele így akár két-, vagy kilenc párti is lehet.
Fico visszatérése szinte biztos, kérdés csak az, szüksége lesz-e koalíciós partner(ek)re. Amennyiben igen, elemzők szerint erre legnagyobb esélye a KDH-nak, illetve a magát szlovák-magyar vegyes pártként meghatározó Bugár Béla vezette Most-Hídnak van, akik közül egyik sem zárkózott el mereven Ficotól.
Mivel korábbi kormányzása során Ficonak jól jött, hogy a korrupciós botrányokat „elvitték” a koalíciós partnerek, sokak szerint nem is szeretné egymaga viselni a kormányzati felelősséget. Lehetséges, hogy inkább maradna a koalíciós kormányzásnál még akkor is, ha egyedül megszerezné a mandátumok többségét?
Lehetséges. Robert Fico népszerűsége megsínylené az egyszínű kormányt, a jobboldal pedig időt kapna a teljes újjászerveződésre. Ficonak egyik sem áll érdekében, így akár a parlamenti többség, tehát a 150 fős törvényhozás legalább 76 mandátumának megszerzése esetén (amihez elegendő lehet a mért 40 százalékos támogatottsága) is előfordulhat, hogy koalíciós partner(ek) után nyúl, aki(k)re szükség esetén áthárítható a felelősség.
Hogyan alakulnak a magyar képviselet kilátásai, amikor a magyar politikai szereplők leginkább egymással vannak elfoglalva?
A szlovákiai magyarok számára most ez az egyik legnagyobb kérdés. Vajon lesz-e parlamenti képviseletük, és ha igen, milyen erős? A magyarság érdekeit felvállaló két párt külön indul, közülük a Most-Hidat rendszerint 7, míg a Magyar Koalíció Pártját 5 százalék körül mérik.
A kampány átnyúlt a magyar és az osztrák határon túlra. Lett ennek bármilyen (akár jogi, akár politikai) következménye?
A választási kampány rámutatott arra a kettős mércére is, amelyet a szlovák politika a magyar kérdésben rendszerint alkalmaz. A határ mentén megjelent kétnyelvű óriásplakátokkal egyes szlovák pártok valójában épp azt művelik, amivel ők maguk riogatnak, csak Magyarországgal kapcsolatban. A szlovákiai magyarság valódi, jelenleginél markánsabb parlamenti képviseletére azért is van szükség, hogy a magyarokkal szemben hozott diszkriminatív törvények módosíthatók legyenek.