A határon túli magyarok választójogáról. A Political Capital megbízásából készült közvélemény-kutatás első részletei a HVG-ben jelentek meg, a külhoni választójoggal kapcsolatos vélekedéseknek itt nézünk a mélyére. Első rész.

A válaszadók fele határozottan vagy inkább elutasítja, hogy a bejelentett lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhassanak. Feltűnően alacsony a „nem tudom” válaszok aránya, ami jelzi, a választóknak határozott véleményük van ebben a kérdésben.

A készülő új választási rendszer szerint külhoni magyarok is szavazhatnak majd a magyarországi választásokon. Ön mennyire ért egyet ezzel?

Ön szerint a külhoni magyarok szavazatai mennyire befolyásolják majd a szavazás eredményét?

Az elutasító álláspontot részben az a félelem táplálja, hogy a határon túlról érkező szavazatok túlságosan befolyásolják majd a választási eredményt. A legnagyobb arányban az MSZP szavazói tartanak ettől, ami a párt politikája alapján nem meglepő. A Jobbik szimpatizánsainak többsége viszont annak ellenére utasítja el a határon túliak szavazati jogát, hogy pártjuk régóta teljes mellszélességgel követelte azt. A szélsőjobboldali párt támogatóinak 53%-a egyáltalán vagy inkább nem ért egyet már azzal sem, hogy kiterjesszék a választójogot, és ugyanilyen arányban ellenzik ezt a szocialista szavazók is. Az LMP-sek kicsivel még ennél is elutasítóbbak, de valószínűleg inkább elvi megfontolásokból, a külhoni voksok túlzott befolyásától ugyanis még annyira sem tartanak, mint a Fidesz választói.

Nem meglepő, hogy a kormánypárti válaszadók körében jelentős többségben vannak a külhoni voksolás támogatói, és az sem, hogy kisebbségben a határon túlról érkező szavazatok túlzott befolyására számítók Ezek szerint a Fidesz-KDNP támogatói is arra – az egyelőre nyilvános közvélemény-kutatásokkal alá nem támasztott – feltételezésre építenek, hogy a jelenlegi kormánypártok számíthatnak a legtöbb külhoni szavazatra. Ez a vélekedés ugyanakkor annyiban lehet megalapozott, hogy a vélhetően többségében passzív határon túli választók aktivizálható része elsősorban a Fidesz számára elérhető.

Bár jelenleg a választók közel felének nincs pártja, a határon túli voksolásról van véleményük: a legnagyobb arányban épp ők utasítják el.

A választójog alanyi jogon való megadásának valóban az a legfőbb kockázata, hogy a nemzetegyesítési céllal foganatosított intézkedés fordítva sül el, ha belföldön tömegek érzik úgy, hogy nem is maguk döntenek saját sorsukról.

A külhoni szavazatok hatására ugyanis 2-3 mandátum is gazdát cserélhet, ha jelentősen eltérően szavaznak határon innen és túl. Mivel csak 199 fős parlamentről beszélünk, egy a 2002-eshez hasonló szoros választási eredménynél ez már a kormánytöbbséget is átbillentheti. Ehhez jöhetnek hozzá az esetleges külhoni egyéni mandátumok, már ha elfogadják Kövér László módosító javaslatát.

Módszertan

A kérdőíves adatfelvételeket a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. készítette 2011. november 10-15. között, 1000 felnőtt megkérdezésével, akik pontosan tükrözik a választókorú lakosság iskolai végzettség, településtípus, nem és életkor szerinti összetételét.