Bár érdemes lesz figyelni a Fidesz támogatottságának változását is, a vasárnapi II. kerületi időközi választás elsősorban az ellenzéki pártok közötti erőviszonyok alakulása miatt lehet érdekes. A készülő új választási rendszer ugyanis összefogásra kényszeríti az ellenzéket, így minden ellenzéki pártnak szüksége van olyan hivatkozási alapra, amelyre támaszkodva a következő választás előtt a Fidesz legpotensebb kihívójának nevezheti magát. A II. kerületi választás eredménye akár végleg betehet a kétfordulós rendszernek is.

Az időközi választások jelentőségét nem szabad túlbecsülni: a jóval kisebb tétből és a lanyha kampányból következő alacsonyabb részvétel, illetve a helyi sajátosságok miatt óvatosnak kell lenni a nagypolitikára vonatkozó következtetésekkel. A pártokra ugyanakkor hatnak az ilyen választások is, gyakran hivatkoznak az eredményeikre, ebben az értelemben pedig az időközik is formálják a politikai erőviszonyokat. Érdemes tehát áttekinteni, szolgál-e bármilyen tanulsággal az elmúlt másfél év mintegy 120 időközi voksolása. Jelentős részben persze kistelepülések képviselő- vagy polgármester-választásairól van szó, ahol egyáltalán nem találkozunk pártjelöltekkel. Elemzésünkben az országgyűlési és a tízezer főnél nagyobb települések önkormányzatiképviselő-választásaival foglalkozunk, közülük is csak azokkal, ahol pártok (is) csatába küldték jelöltjeiket.

Országgyűlési időközi választásra csak két választókerületben került eddig sor. Még tavaly, nem sokkal a parlamenti választások után megüresedett az ÁSZ-elnökké előlépett Domonkos László széke, a szarvasi választókerületben ezért már szeptemberben megtartották a választásokat, a második forduló pedig egybeesett az önkormányzati választásokkal, ennek köszönhetően volt – időközi viszonylatban – magas, 44%-os a részvétel. Az eredmények hozták az akkori papírformát, de ekkor még nem indult meg a Fidesz népszerűségének zuhanása.

Két időközi országgyűlési választás Püspökladányban

Püspökladányban Arnóth Sándor halála miatt kellett időközit kiírni, s mivel az idén júniusban megtartott voksoláson a második fordulóban nem ment el a választók több mint egynegyede szavazni, újabb időpontot írtak ki októberre. Ekkorra azonban a lex Püspökladány néven elhíresült törvénymódosítással sikerült garantálni, hogy ne maradjon a mandátum betöltetlen: az érvényességi küszöb eltörlésével a választók mindössze egyötödének részvétele is elegendő volt a kormánypárti jelölt győzelméhez.

Alig gyengülő Fidesz

Nem állíthatjuk, hogy az idő előrehaladtával szaporodtak volna meg a Fidesz jelöltjeinek vereségei. Budapest XX. kerületének nem éppen konzervatív fellegvárában (12. EVK) már tavaly decemberben fölényesen nyert a szocialista jelölt, pedig az októberi általános választás még szavazategyenlőség miatt volt eredménytelen. Idén februárban független jelölt győzte le a kormánypártit Gyomaendrődön (2. EVK); ez hasonlóan alakult az általános választásokon is. Az első nagy fordulatra márciusig kellett várni: a dunaújvárosi időközin (9. EVK) az MSZP-s aspiráns úgy győzött, hogy öt hónappal korábban azonos kínálat mellett a Fidesz jelöltje még abszolút többséggel nyert.

Általános és időközi önkormányzati választás Dunaújvárosban (9. EVK)

Áprilisban Győr (4. EVK) hozott újabb pofont: az ellenzéki pártok nem indítottak ellenjelölteket, így a Pro Urbe Egyesület söpört be 60%-ot, pedig ősszel még a fideszes jelölt győzött hasonló arányban. Pilisen (2. EVK) a májusi időközin bár alig kétszázan vettek részt, a Fidesz jelöltje az utolsó helyen végzett egy független, egy MSZP-s és egy jobbikos mögött, pedig fél évvel korábban még bővebb kínálat mellett is a kormánypárti jelölt győzött. Újabb hat hónap elteltével múlt vasárnap Budakalászon (3. EVK) szenvedte el legfrissebb vereségét a fideszes jelölt, de a parlamenti ellenfelek még így is bőven alulteljesítettek.

A többi releváns időközin, ha volt fideszes jelölt, nyerni tudott, így tartották meg egy I., két-két XIV. és XVI. kerületi, egy debreceni, egy dunaújvárosi, egy kaposvári, egy soproni, egy székesfehérvári és egy zalaegerszegi mandátumukat, illetve szereztek egy új XI. kerületit is.

Alig erősödő ellenzék

Az LMP továbbra is szervezeti problémákkal küzd vidéken, ez jól látszik az időközi eredményeiken is, gyakran csak nekik nincs jelöltjük a parlamenti pártok közül. Bár Budapesten sokkal jobb a párt beágyazottsága és támogatottsága, óriási különbségek tapasztalhatók az egyes fővárosi kerületek között; ezt jól érzékeltetik az időköziken elért eredményeik.

Támogatottságuk 2,5 és 24,3 százalék között szóródott, de ennél is szembeötlőbb, hogy négy időközin jóval gyengébben szerepeltek, mint ugyanott az általános választások napján, egy helyen hozták nagyjából ugyanazt az arányt, és csak a két XIV. kerületi körzetben tudtak javítani. (Vidéken csak Zalaegerszegen sikerült ugyanez, ott is minimális mértékben.)

Az MSZP viszont 12 helyen is javítani tudott, közülük is Kaposváron, Pilisen, Sopronban, Székesfehérváron, a XIV. kerületben jelentős – de a győzelemhez nem elégséges – mértékben, a szocialisták csak az említett dunaújvárosi és XX. kerületi mandátummal gazdagodtak.

Az MSZP-LMP-meccs, az elmúlt másfél év időközi választásainak tükrében egyértelműen a szocialistáknak áll. Olyan eredményt is nagyítóval kell keresni, ahol egyáltalán sikerült csökkenteni a távolságot a két jelölt teljesítménye között. Zalaegerszegen ez minimálisan sikerült, egy helyen azonban fordítani is tudtak a zöldek. A XIV. kerület 3. választókerületében tavaly ősszel még magabiztos második volt az MSZP-s jelölt, idén májusban viszont meglepetésre a zöld aspiráns futott be a második helyen. 1648 érvényes szavazatnál ennek még kicsi a jelentősége, de ha Karácsony Gergely hasonló arányú eredményt képes elérni a hétvégi országgyűlési időközin, az beindíthatja az átrendeződést az ellenzéki oldalon.

Általános és időközi önkormányzati választás Budapest XIV. kerületében (3. EVK)

Bár egy I., egy XIV. és egy XVI. kerületi választókerület idén tavaszi önkormányzati időközijén javítani tudott a Jobbik jelöltje, Budapest továbbra sem jelent kitörési pontot, így a Jobbik számára jóval kisebb a tét a hétvégén. Míg egyébként a MIÉP egyik legerősebb fellegvára volt a II. kerület, addig a Jobbik még a budapesti átlagát is messze alulmúlta ebben a választókerületben az általános országgyűlési választások során.

A budai kerületek szélsőjobboldali jelöltjeinek teljesítménye pártjuk parlamentbe jutásának évében

Kelet-Magyarországon viszont vannak jelei a további erősödésnek. 2010-ben Püspökladányban 23%-ot szerzett a jobbikos jelölt, az idén júniusi időközin 27-et, az októberin pedig 29-et (a szocialista jelölt alig a felével volt kénytelen rendre beérni). Júliusban Gyöngyöspatán pedig még szélsőjobboldali riválissal is az a jobbikos Juhász Oszkár szerezte meg a polgármesteri széket, aki kilenc hónappal korábban még sereghajtóként a szavazatok mindössze 5,8%-ával vigasztalódott (a két jelölt együtt a szavazatok 44%-át gyűjtötte be, ráadásul időközin kiugróan magas, 60%-os részvétel mellett).

II. kerületi esélyek

A II. kerület hagyományosan az egyik legaktívabb körzet, kérdés, ez egy időközi választáson is így lesz-e. Már Láng Zsolt is tett arra utalást, hogy vasárnap a kormány teljesítményéről kapunk majd értékelést – az ellenzéki pártok ugyanebben bíznak.

Részvételi adatok négy országgyűlési választáson

Bár az LMP a kétharmad lebontásával kampányol, már azt is nagy sikerként könyvelhetné el, ha megszerezné a második helyet, és a – nem éppen világosan kommunikált – előzetes megállapodásnak megfelelően Lévai Katalin lépne vissza Karácsony Gergely javára.

Budapest 2. egyéni választókerületének választási eredménye (2010. április 11.)

Akárkié is a második hely az első fordulóban, az elmúlt másfél év mozgásai alapján a végén még az sem kizárható, hogy a Fidesz elveszíti a II. kerületi mandátumot. Az MSZP, az LMP és az MDF jelöltjei együttesen már 2010-ben 40%-ot szereztek. Ha a Jobbik jelöltje csak a többi fővárosi kerülethez hasonló arányban erősödött másfél év alatt, azt valószínűleg a Fidesz kárára realizálhatja. A szimpatizánsait rendszerint jól mozgósító Fidesz törzsbázisát képező budai felső középosztály ugyanakkor aligha tekinthető az elmúlt másfél év vesztesének, mivel azonban számukra jóval kisebb a választás tétje, esetleges passzivitásuk az ellenzék malmára hajthatja a vizet.

Ha az első forduló után nem lesz lefutott a választás, a második kör előtt akár fel is élénkülhet a kampány. Most vasárnap Láng Zsolt minden bizonnyal az élen végez, de ha sikerül a második körre az ellenzéki szavazókat az egyetlen (MSZP-s vagy LMP-s) jelölt támogatására ösztökélni, végül akár még fordulhat is a kocka. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, az ellenzék annak is valószínű, hogy megfizeti az árát: az új választási rendszer vitájában a második forduló kivégzését minden áron megakadályozni próbáló Karácsony Gergely tárgyalási pozícióját nagyban rontaná, ha épp ennek az intézménynek köszönhetően szerezné meg Balsai István egyéni mandátumát.