Home » Elemzések, Kommentárok

A Fidesz minden célját elérte

4 October 2010 Szerző: Címkék: Nincs komment

Korábbi előrejelzésünkkel összhangban az önkormányzati választásokon nagyarányú győzelmet aratott a Fidesz. A párt páratlanul erős hatalmi pozíciókkal a háta mögött kezdhet neki a kormányzás érdemi időszakának, ami egyszerre lehet előny és hátrány. Most három választásmentes év következik, ami elvben kiváló lehetőséget ad a kormány által is előrevetített „strukturális reformok”, átalakítások megkezdéséhez. Ez a jelenleg túlnyomó többségében fideszes vezetés alá kerülő önkormányzatokat érinteni fogja, mivel szükség lehet egyfajta centralizációra, bizonyos feladatok állami kézbe vételére, az önkormányzatok szerepének újragondolására. A győzelem megünneplése után így a Fidesz számára az egyik legnagyobb kérdés, hogy a kormány törekvéseit mennyire lesz képes összeegyeztetni a Fidesz helyi érdekeivel.

Polgármesterek megválasztási aránya

Az önkormányzati választási eredmények viszonylagosságát jól jelzi, hogy a jelöltállítási fölény nem feltétlenül jelent politikai sikert. Az MSZP 21-gyel kevesebb polgármesterjelöltet állított, mint a Jobbik, közülük viszont minden negyedik győzni tudott, míg a szélsőjobboldali pártnak összesen három polgármesteri szék jutott. A Fidesz-KDNP összes (közös, illetve külön induló) polgármesterjelöltjének viszont a nagyobb fele győzni tudott.

Minden jelölt beleszámítva: szövetségessel/szövetségesekkel együtt vagy önállóan.

Budapest – főpolgármester és Fővárosi Közgyűlés

Demszky Gábor utoljára 1998-ban tudta megszerezni a szavazatok abszolút többségét, Tarlós Istvánnak idén még az átszavazók nélkül is sikerült volna: majd’ 20 ezerrel többen támogatták a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjét, mint pártlistáját. Az átszavazók nagyobb részt a Jobbik, kisebb részt az LMP támogatói közül kerültek ki. A legkonzekvensebben az MSZP támogatói szavaztak. (A pontos megoszlásról nem lehet információnk, az átszavazási okoskodást ráadásul torzítja a mintegy 8-8 ezer érvénytelen szavazat is.)

A 2006-os döntetlen után, amikor az MSZP-SZDSZ a közgyűlési helyek felét szerezték meg és csak a főpolgármesterrel kiegészülve volt meg a többség (már amíg a koalíció fel nem bomlott), idén árnyalatnyival nagyobb mozgástere lesz a fővárosi vezetésnek: a Tarlós Istvánnal kiegészülő Fidesz-KDNP-frakció(k)-nak még egy hiányzási lehetőségük is lesz.

A létszámcsökkentés a Fidesznek kedvezett elsősorban: ugyanilyen erőviszonyok mellett egy 66 fős közgyűlésben 33 mandátum (tehát csak 50 százaléknyi) jutott volna neki, az LMP és a Jobbik között pedig mandátumokban is megmutatkozott volna a különbség: előbbinek 4, utóbbinak 3 jutott volna. Mindazonáltal a Fidesz többségét a létszám változatlanul hagyása sem akadályozta volna meg.

Megyei közgyűlések

A Fidesz mind a 19 megyei közgyűlésben magabiztosan megszerezte a mandátumok abszolút többségét, nem lesz tehát olyan izgalom, mint négy éve Heves megyében volt a 20-20-as végeredmény után.

A Jobbik megyei eredményei jelentősen gyengébbek a tavaszihoz képest: áprilisban még 8, most viszont csak 3 megyében tudta megszerezni az ezüstérmet: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén (utóbbinál mindössze 136 szavazat döntött). A Jobbik számára már csak azért is kudarcot jelent ez, mert mivel a megyei közgyűlési listákra nem szavazhatnak a megyei jogú városok választói, inkább további erősödésre számíthattak, semmint gyengülésre.

Somogy megyében a Somogyért Egyesületé a második hely, a többi 15 megyében a szocialistáké (tavaszhoz képest tehát visszavették a Jobbiktól az ezüstérmet Zalában, Nógrádban, Hevesben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Békésben).

Az LMP-nek négy megyében volt megyei listája, közülük is csak kettőben (Bács-Kiskun és Baranya) tudott 1-1 mandátumot szerezni.

A Somogyért mellett további mindösszesen négy megyében sikerült helyi tömörülésnek mandátumot szerezni: Vas (Szolidaritás a Vidékkel Mozgalom), Fejér (Fejér Megyei Településekért Egyesület), Baranya (Baranyai Emberekért Szövetség), Szabolcs-Szatmár-Bereg (Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetség).

A helyi szerveződéseket nem a megyei közgyűlések létszámának csökkentése, hanem a jelöltállítás drasztikus megszigorítása tette esélytelenné: a korábbi 0,3% helyett a választójogosultak 1%-ának szelvényére volt szükség a listaállításhoz. Ennek következtében a választók idén csak 3-5 listával találkozhattak a szavazólapokon, míg négy éve még jellemzően 8-10 lista közül is válogathattak, sőt több megyében akár 14-ből is. Míg négy éve még 10 megyei közgyűlésbe 14 különböző szervezet is bejutott, addig idén összesen ötbe.

Megyei jogú városok

A megyei jogú városok többségének vezető pozícióját már négy évvel ezelőtt megszerezte a Fidesz, idén viszont – Szeged kivételével – mindenhol a kormánypárt adja a polgármestert.

A 23 megyei jogú városból 22-nek fideszes polgármestere lesz, mindannyiuk mögött kényelmesen összegyűlt a közgyűlési többség is.

A táblázat baloldalán látható sáv színe jelzi, hogy 2006-ban még milyen pártállású polgármester nyert. A legnagyobb szavazataránnyal Zombor Gábor Kecskemét népszerű polgármestere győzött, viszonylag szoros eredmény kizárólag Miskolcon alakult ki.

Hódmezővásárhelyen a második helyre befutott a Jobbik aspiránsa, a szocialista jelöltet még egy helyi jelölt is megelőzte (ahogy az Nagykanizsán is történt). Sopronban Walter Dezső hiába szabadult meg az MSZP-logótól, így sem jelentett veszélyt a Fidesz jelöltjére.

Az LMP egyetlen megyei jogú városban indult polgármesterjelöltje a harmadik lett, hajszállal megelőzve a Jobbik aspiránsát.

Az egyetlen szocialista győztes Botka László mögött 14 fideszes, 12 MSZP-s, 1 LMP-s és 1 jobbikos képviselője lesz a szegedi képviselő-testületnek. Az egyetlen szocialista vezetésű megyei jogú város irányításába, tehát ugyancsak beleszólása lesz a Fidesznek.

Fővárosi kerületek


Korábban elképzelhetetlen méreteket öltött a Fidesz előretörése a fővárosi kerületekben is: 19 kerület polgármesterét adhatják, és három további kerületben övék a képviselőtestületi többség is. A fővárosban a szocialisták a minimum elvárásnál valamivel jobban teljesítettek: a XIII. mellett megtartották a XIX. és a XX. kerület polgármesteri székét is, sőt az általuk hagyományosan kívülről támogatott Geiger Ferenc újra győzött Soroksáron. A közgyűlési adatok azonban azt mutatják, csak Tóth József lehet nyugodt: a XIII. kerületben mind a 14 egyéni kerületben szocialista jelölt győzött, kompenzációs listáról 4 mandátumot nyert a Fidesz, 1-1-et az LMP és a Jobbik. Ezzel szemben Gajda Péter, Szabados Ákos és Geiger Ferenc csak fideszes képviselő(k) megnyerésével fogják tudni irányítani kerületüket.

Az LMP polgármesterjelöltjei viszonylag jól szerepeltek, közülük hatan is 10% fölötti eredményt értek el. Három kivétellel minden kerületi képviselőtestületben lesz legalább egy képviselőjük.

Érdekes, hogy a Jobbik ennél egyenletesebben teljesített: csak a XXIII. kerületi közgyűlésbe nem küldhet képviselőt, viszont a többi 22 kerület mindegyikébe csak egyet. Három polgármesterjelöltjük teljesített 10% fölött.

10 ezer fölötti települések

A politikailag még többé-kevésbé releváns 10 ezer fölötti településeken is szembeszökő a Fidesz dominanciája. Az MSZP-nek megmaradt Ajka, Dorog, Kazincbarcika, Makó, Nyírbátor, Sajószentpéter, Szentes és Tiszaújváros polgármesteri széke, a Jobbik pedig kizárólag Tiszavasvárin tudott győzni (plusz két kistelepülésen), ennél bizonyosan magasabban volt a léc.

Jelölőszervezetek polgármesterei a 10 ezer főnél nagyobb településeken

Esztergomban a Meggyes Tamás ellen induló független Tétényi Éva mögé gyakorlatilag minden ellenzéki erő beállt, a hírhedtté vált polgármestert így majdnem kétharmaddal győzték le.

Gémesi György ellen a Fidesz most indított először jelöltet Gödöllőn, pedig a húsz éve regnáló polgármester szerint korábban ígéretet kapott rá, hogy nem lesz jobboldali ellenfele. Sem Liptákné Boros Andrea, sem az MSZP-s Kovács Barnabás nem sok vizet zavart, Gémesi közel 73%-kal kiütütte őket.

Alig néhány nappal a választás előtt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emeltek Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla ellen, aki nem mellesleg 45 éve áll a város élén. A helyiek bizalma nem ingott meg benne: 65%-os felhatalmazást kapott a folytatásra.

A hajdúsámsoni Fidesz-szimpatizánsok még szeptemberben petíciót adtak át Orbán Viktornak azzal a céllal, hogy a kormánypárt vonja meg a bizalmát a korrupciógyanúba keveredett Máthé Attilától. Az akció nem járt sikerrel, Máthé indult és vesztett: a független Hamza Gábor 56%-ot kapott.

Néhány településen egymással szemben is indultak fideszes és KDNP-s jelöltek. A végkimenetel egész eltérő volt. Abonyban „beérett” a Fidesz-KDNP konfliktusa: az egymással szemben induló jelöltek együtt többet kaptak volna, mint az így befutott független jelölt. Alsónémediben és Biatorbágyon nem zavart be a KDNP-s ellenjelölt, a fideszes így is nyert. A pilisvörösvári Fidesz-belviszály következtében Gromon István, a 2006-ban még Fidesz-színekben megválasztott polgármester civilként indult, a Fidesz Lovas Andrást indította vele szemben, de nem sok vizet zavart, a pártlogó felett óriási győzelmet aratott a helyi népszerűség.

Vácon az 1998-ban és 2002-ben még a MIÉP színeiben induló Fördős Attila 2006-ban a Fidesz-KDNP jelöltjeként alig száz szavazattal maradt alul a szocialista Bóth Jánossal szemben. A helyi Fidesz-KDNP-csata eredményeképp a Fidesz Pető Tibort indította, míg a KDNP Fördőst támogatta, bár hivatalosan függetlenként szállt ringbe. A választás valószínűleg legnagyobb csatáját végül Fördős nyerte, 127 szavazattal megelőzve az MSZP és 155 szavazattal a Fidesz jelöltjét.

Leave a comment!

Add your comment below, or trackback from your own site. You can also subscribe to these comments via RSS.

Be nice. Keep it clean. Stay on topic. No spam.

You can use these tags:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

This is a Gravatar-enabled weblog. To get your own globally-recognized-avatar, please register at Gravatar.

*