Módszertan és segítség
A Mandátumkalkulátor a betáplált tippek alapján a 2011. évi CCIII. törvényben foglalt választási
szabályok szerint készít mandátumbecslést. Az országos listás tippeket a 2010-es parlamenti választás
első fordulójában területi listákra leadott szavazatok jelenleg hatályos (a 2013. júliusi módosításokat
is tartalmazó) választókerületi eloszlására vetíti rá.
A kalkulátor az alább részletezett megkötésekkel működik, tökéletes eredményt, mint semmilyen modell, nem adhat. Minél életszerűbb tippeket írunk be, annál pontosabb lesz a kalkulátor becslése is, de a választási rendszer egyes elemeinek (így a többségi ág nagyobb súlyából következő aránytalanító hatásnak, a külhoni voksok súlyának, a kerülettérkép torzításának) megjelenítéséhez és elemzéséhez is jó eszközül szolgál.
A tippek betáplálásakor, vagy esetleges elakadáskor, segíthetnek az alsó sávban megjelenő instrukciók, hibaüzenetek.
Felső menüpontok
A „Nullázó” gombbal bármikor elölről kezdheti a tippek betáplálását.
A „Tippek mentése” gomb segítségével elmentheti tippjeit, a választáshoz közeledve így bármikor összehasonlíthatja intuíciójának változását. Fontos, hogy nem a kalkulált végeredményt, hanem a tippeket mentheti el, amelyeket kattintásra a kalkulátor újra kiszámol. Ez azt is maga után vonhatja, hogy ha módosulnak a kalkulátor beállításai (például azért, mert frissül az összes szavazásra jogosult száma, vagy újabb pártok kötnek szövetséget), a korábbitól eltérő eredmény is kijöhet.
A „Közvélemény-kutatás” gombbal a folyamatosan frissülő felméréseket jelenítheti meg, majd azok alapján lefuttathatja a mandátumkalkulációt.
A „Módszertan” gombbal az itt olvasható leíráshoz jut el.
A részvételi arány megtippelése
A „Belföldi” csúszka mozgatásával beállíthatja, hogy tippje szerint hány magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár vesz majd részt a választáson. A részvételi arányt ebből és a választásra jogosultak számából számolja a kalkulátor. Ez utóbbi érték 8 millió fő körül alakul, amely adatot a későbbiekben finomítani fogjuk a Nemzeti Választási Iroda friss adatközlései alapján.
A „Külhoni” csúszka segítségével a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező aktív választók számát is megtippelheti, mivel azonban a választásra jogosultak száma ismeretlen, a részvételi arány meghatározhatatlan. A kalkulátor 0 és 1 millió közötti számot kér, ami a reálisnál szándékosan nagyobb mozgásteret biztosít a tippelésben. A regisztrációs időszak végéhez közeledve frissíteni fogjuk ezt az adatot is.
A külképviseleteken szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező szavazókat a kalkulátor nem különbözteti meg, egyszerűen a „belföldi” kategóriába sorolja őket.
A pártok támogatottságának megtippelése
A kalkulátor azt kéri a felhasználótól, hogy tippelje meg a megadott hat párt(szövetség) – belföldi, illetve külhoni – listás támogatottságát. Ezt a pártok logója alatti – bal-, illetve jobboldali – csúszkák mozgatásával lehet megtenni. Célszerű az egeret használni, de a tizedes pontosság beállításához a billentyűzet nyilai is segítségül hívhatók.
A kalkulátor nem engedi, hogy 100 százalékpontnál többet osszunk ki, illetve addig nem kezdi el a számítást, amíg nem talált gazdára a szavazatok legalább 80%-a. Ez azt is jelenti egyben, hogy nem kötelező mind a 100 százalékpontot kiosztani; ha például a pártokra leadott összesített szavazatarány 90%, a fennmaradó 10 százalékpontra a kalkulátor úgy tekint, mintha a parlamentbe be nem jutott pártokra adták volna le őket, ezért elvesznek.
A tippek beírásakor célszerű figyelni a patkó alatti felületet, amely folyamatosan jelzi, hány százalékpontot osztottunk ki – belföldön és külhonban.
A 2010-es országgyűlési választásokon nem induló pártok kezelése
A pártok támogatottságára vonatkozó listás tippeket a kalkulátor az alapján osztja el a 106 egyéni választókerület között, hogy azokban hogyan alakult a támogatottságuk az országos átlagukhoz képest, a referenciának tekintett 2010-es választáson. Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért (E14-PM) és a Demokratikus Koalíció (DK) ekkor még nem létezett, ezért a kalkulátor a támogatóik – kizárólag a 2010-ben parlamentbe jutott négy pártlistára vonatkozó – másodlagos preferenciájával kalkulál. Mivel azonban a politikai szereplőket és a közvéleményt nem az érdekli, hogy az új pártok támogatói „mely 2010-ben parlamentbe jutott pártlistára szavaznának, ha kizárólag négyük közül lehetne választani”, a kutatóintézetek nem így fogalmazzák meg a másodlagos preferenciára vonatkozó kérdéseiket. Eltérő kérdéseken és eltérő módszertanon alapuló eredményeiket ezért kellő óvatossággal felhasználva, a következő elemzői konszenzusra jutottunk. Az E14-PM szavazóinak 8%-a a Fideszt, 66%-a az MSZP-t, 19%-a az LMP-t támogatná, 7%-uk pedig otthon maradna. A DK szavazóinak 80 százaléka az MSZP-t, 11%-a az LMP-t választaná, 9%-uk pedig nem szavazna. Mivel jellemzően alacsony támogatottságú pártokról van szó, a konkrét értékeknek mérsékelt a jelentősége.
Az egyéni választókerületekben szerezhető mandátumok kiosztása
A kalkulátor az alábbi feltételezésekkel él.
Minden választókerületben ugyanannyi voks érkezik egy párt országos listájára, mint annak egyéni országgyűlési képviselőjelöltjére.
Az egyéni képviselőjelöltek személyes népszerűsége miatt természetesen egy párt listájára, valamint jelöltjére adott szavazatok száma érdemi eltérést mutathat, ám a korábbi választások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy országos szinten ezek az eltérések kiegyenlítik egymást, valamint a jelöltek személyének esetleges cserélődésén túl a kerülethatárok megváltozásával a korábbi egyéniképviselő-választás eredményeire hivatkozás értelmetlen.
A 2010-es országgyűlési választáson szereplő pártok támogatottsága minden egyéni választókerületben ugyanakkora arányban tér el az országos támogatottságuktól, mint ahogy az adott körzet határain belül a 2010-es választások területi listájára adott voksok aránya az akkori országos eredménytől.
A korábbi választások eredményeinek összevetése arra utal, hogy a pártokra leadott szavazatok földrajzi eloszlása viszonylag stabil; ez a stabilitás természetesen csak a pártok helyi támogatottságának országos átlagtól való eltérésére vonatkozik, nem a pártok 2010-es abszolút támogatottsági arányának állandóságára.
Az új pártok támogatottsága minden egyéni választókerületben a párt szavazóbázisát képező választók másodlagos preferenciáit képező pártok adott körzetre vonatkozó támogatottságának súlyozott átlaga.
Ha az új pártok választóinak bizonyos hányada országos szinten egy 2010-ben parlamentbe jutott pártot támogatna, akkor az új párt szavazóbázisának e hányada minden választókerületben ugyanolyan mértékben alul- vagy felülreprezentált az országos támogatottságához képest, mint az adott körzetben ez a bizonyos parlamenti párt.
Koordinált indulás
A kalkulátor tartalmazza az MSZP és az E14-PM koordinált indulásra vonatkozó megállapodását: 75 kerületben csak az előbbinek, 31 kerületben csak az utóbbinak van jelöltje.
A töredékszavazatokat is ennek megfelelően a jelölő párt kapja az adott kerületekben. A kalkulátor azt is feltételezi, hogy a két politikai erő szavazói 100%-ban átszavaznak egymás jelöltjeire.
Országos listán szerezhető mandátumok kiosztása
A listás mandátumkiosztáshoz összeadódnak a magyarországi és a külhoni lakóhellyel rendelkező választók listás szavazatai, illetve az egyéni ágról érkező töredékszavazatok. Nem csak a vesztes jelöltekre leadott szavazatok, hanem az egyéni mandátumot szerző jelöltek győzelméhez nem szükséges voksok is megjelennek töredékszavazatként.
Az összes (belföldi és külhoni) országos listás szavazat 5%-ánál kevesebb voksot gyűjtő pártok nem szerezhetnek listás mandátumot (esetlegesen elnyert egyéni mandátumaikat természetesen megtarthatják), a rájuk leadott szavazatok elvesznek. A parlamentbe jutott pártok között a 93 mandátumot a kalkulátor a d’Hondt-mátrixszal osztja el.
A pártszövetségekre (Fidesz-KDNP, E14-PM) a törvény ugyan 10 százalékos küszöböt ír elő, a kalkulátor mégis 5 százalékkal számol. Ennek az az oka, hogy ha valamelyik pártszövetséget komolyan fenyegeti a veszély, hogy nem éri el a 10 százalékot, akkor életszerű a feltételezés, hogy végül nem szövetségként, hanem egyetlen pártként szállnak majd ringbe. Éppen ezért értelmetlen volna lenullázni az 5-10 százalék közé eső tippeket, korlátozva ezzel a felhasználó mozgásterét.
Nemzetiségi önkormányzatok listái
Az országos nemzetiségi önkormányzatoknak lehetőségük van nemzetiségi listát állítani, amelyek kedvezményesen juthatnak mandátumhoz. Mégsem valószínű, hogy a Magyarországon élő kisebbségek képviselői tömegesen kérnék nemzetiségi választópolgárként való feltüntetésüket a névjegyzékben, vállalva, hogy ezzel elesnek a pártlistára való szavazás lehetőségétől. Ráadásul, kedvezményesmandátum-szerzésre egyedül a cigány kisebbségnek van reális esélye. Bár elképzelhető, hogy lesz olyan politikai erő, amelyik kihasználja majd az új intézményben rejlő lehetőséget, nem adna annyit hozzá a kalkulátor pontosságához a nemzetiségi mandátumok beépítése, mint amennyit ártana a felhasználóbarát kezelhetőségnek. Mindezt figyelembe véve a kalkulátor nem számol a nemzetiségi listákra leadott szavazatokkal.
Arányossági együttható
Az arányossági együttható azt méri, hogy a pártok listás támogatottságukhoz képest mennyivel vannak kisebb vagy nagyobb arányban jelen a parlamentben. Az arányossági együttható képlete: (parlamenti mandátumarány) / (listás szavazatarány) A pártok arányossági együtthatójának értéke minél inkább közelíti az 1-et, országos támogatottságának annál inkább megfelelő arányban van jelen a parlamentben. Ha az érték például 1,15, az azt jelenti, hogy az adott párt 15%-osan felülreprezentált a listás szavazatarányához képest. Ugyanígy, ha az érték 0,79, az 21%-os alulreprezentáltságot jelent.
Utolsó frissítés: 2013. október 30.
A kalkulátor az alább részletezett megkötésekkel működik, tökéletes eredményt, mint semmilyen modell, nem adhat. Minél életszerűbb tippeket írunk be, annál pontosabb lesz a kalkulátor becslése is, de a választási rendszer egyes elemeinek (így a többségi ág nagyobb súlyából következő aránytalanító hatásnak, a külhoni voksok súlyának, a kerülettérkép torzításának) megjelenítéséhez és elemzéséhez is jó eszközül szolgál.
A tippek betáplálásakor, vagy esetleges elakadáskor, segíthetnek az alsó sávban megjelenő instrukciók, hibaüzenetek.
Felső menüpontok
A „Nullázó” gombbal bármikor elölről kezdheti a tippek betáplálását.
A „Tippek mentése” gomb segítségével elmentheti tippjeit, a választáshoz közeledve így bármikor összehasonlíthatja intuíciójának változását. Fontos, hogy nem a kalkulált végeredményt, hanem a tippeket mentheti el, amelyeket kattintásra a kalkulátor újra kiszámol. Ez azt is maga után vonhatja, hogy ha módosulnak a kalkulátor beállításai (például azért, mert frissül az összes szavazásra jogosult száma, vagy újabb pártok kötnek szövetséget), a korábbitól eltérő eredmény is kijöhet.
A „Közvélemény-kutatás” gombbal a folyamatosan frissülő felméréseket jelenítheti meg, majd azok alapján lefuttathatja a mandátumkalkulációt.
A „Módszertan” gombbal az itt olvasható leíráshoz jut el.
A részvételi arány megtippelése
A „Belföldi” csúszka mozgatásával beállíthatja, hogy tippje szerint hány magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár vesz majd részt a választáson. A részvételi arányt ebből és a választásra jogosultak számából számolja a kalkulátor. Ez utóbbi érték 8 millió fő körül alakul, amely adatot a későbbiekben finomítani fogjuk a Nemzeti Választási Iroda friss adatközlései alapján.
A „Külhoni” csúszka segítségével a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező aktív választók számát is megtippelheti, mivel azonban a választásra jogosultak száma ismeretlen, a részvételi arány meghatározhatatlan. A kalkulátor 0 és 1 millió közötti számot kér, ami a reálisnál szándékosan nagyobb mozgásteret biztosít a tippelésben. A regisztrációs időszak végéhez közeledve frissíteni fogjuk ezt az adatot is.
A külképviseleteken szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező szavazókat a kalkulátor nem különbözteti meg, egyszerűen a „belföldi” kategóriába sorolja őket.
A pártok támogatottságának megtippelése
A kalkulátor azt kéri a felhasználótól, hogy tippelje meg a megadott hat párt(szövetség) – belföldi, illetve külhoni – listás támogatottságát. Ezt a pártok logója alatti – bal-, illetve jobboldali – csúszkák mozgatásával lehet megtenni. Célszerű az egeret használni, de a tizedes pontosság beállításához a billentyűzet nyilai is segítségül hívhatók.
A kalkulátor nem engedi, hogy 100 százalékpontnál többet osszunk ki, illetve addig nem kezdi el a számítást, amíg nem talált gazdára a szavazatok legalább 80%-a. Ez azt is jelenti egyben, hogy nem kötelező mind a 100 százalékpontot kiosztani; ha például a pártokra leadott összesített szavazatarány 90%, a fennmaradó 10 százalékpontra a kalkulátor úgy tekint, mintha a parlamentbe be nem jutott pártokra adták volna le őket, ezért elvesznek.
A tippek beírásakor célszerű figyelni a patkó alatti felületet, amely folyamatosan jelzi, hány százalékpontot osztottunk ki – belföldön és külhonban.
A 2010-es országgyűlési választásokon nem induló pártok kezelése
A pártok támogatottságára vonatkozó listás tippeket a kalkulátor az alapján osztja el a 106 egyéni választókerület között, hogy azokban hogyan alakult a támogatottságuk az országos átlagukhoz képest, a referenciának tekintett 2010-es választáson. Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért (E14-PM) és a Demokratikus Koalíció (DK) ekkor még nem létezett, ezért a kalkulátor a támogatóik – kizárólag a 2010-ben parlamentbe jutott négy pártlistára vonatkozó – másodlagos preferenciájával kalkulál. Mivel azonban a politikai szereplőket és a közvéleményt nem az érdekli, hogy az új pártok támogatói „mely 2010-ben parlamentbe jutott pártlistára szavaznának, ha kizárólag négyük közül lehetne választani”, a kutatóintézetek nem így fogalmazzák meg a másodlagos preferenciára vonatkozó kérdéseiket. Eltérő kérdéseken és eltérő módszertanon alapuló eredményeiket ezért kellő óvatossággal felhasználva, a következő elemzői konszenzusra jutottunk. Az E14-PM szavazóinak 8%-a a Fideszt, 66%-a az MSZP-t, 19%-a az LMP-t támogatná, 7%-uk pedig otthon maradna. A DK szavazóinak 80 százaléka az MSZP-t, 11%-a az LMP-t választaná, 9%-uk pedig nem szavazna. Mivel jellemzően alacsony támogatottságú pártokról van szó, a konkrét értékeknek mérsékelt a jelentősége.
Az egyéni választókerületekben szerezhető mandátumok kiosztása
A kalkulátor az alábbi feltételezésekkel él.
Minden választókerületben ugyanannyi voks érkezik egy párt országos listájára, mint annak egyéni országgyűlési képviselőjelöltjére.
Az egyéni képviselőjelöltek személyes népszerűsége miatt természetesen egy párt listájára, valamint jelöltjére adott szavazatok száma érdemi eltérést mutathat, ám a korábbi választások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy országos szinten ezek az eltérések kiegyenlítik egymást, valamint a jelöltek személyének esetleges cserélődésén túl a kerülethatárok megváltozásával a korábbi egyéniképviselő-választás eredményeire hivatkozás értelmetlen.
A 2010-es országgyűlési választáson szereplő pártok támogatottsága minden egyéni választókerületben ugyanakkora arányban tér el az országos támogatottságuktól, mint ahogy az adott körzet határain belül a 2010-es választások területi listájára adott voksok aránya az akkori országos eredménytől.
A korábbi választások eredményeinek összevetése arra utal, hogy a pártokra leadott szavazatok földrajzi eloszlása viszonylag stabil; ez a stabilitás természetesen csak a pártok helyi támogatottságának országos átlagtól való eltérésére vonatkozik, nem a pártok 2010-es abszolút támogatottsági arányának állandóságára.
Az új pártok támogatottsága minden egyéni választókerületben a párt szavazóbázisát képező választók másodlagos preferenciáit képező pártok adott körzetre vonatkozó támogatottságának súlyozott átlaga.
Ha az új pártok választóinak bizonyos hányada országos szinten egy 2010-ben parlamentbe jutott pártot támogatna, akkor az új párt szavazóbázisának e hányada minden választókerületben ugyanolyan mértékben alul- vagy felülreprezentált az országos támogatottságához képest, mint az adott körzetben ez a bizonyos parlamenti párt.
Koordinált indulás
A kalkulátor tartalmazza az MSZP és az E14-PM koordinált indulásra vonatkozó megállapodását: 75 kerületben csak az előbbinek, 31 kerületben csak az utóbbinak van jelöltje.
A töredékszavazatokat is ennek megfelelően a jelölő párt kapja az adott kerületekben. A kalkulátor azt is feltételezi, hogy a két politikai erő szavazói 100%-ban átszavaznak egymás jelöltjeire.
Országos listán szerezhető mandátumok kiosztása
A listás mandátumkiosztáshoz összeadódnak a magyarországi és a külhoni lakóhellyel rendelkező választók listás szavazatai, illetve az egyéni ágról érkező töredékszavazatok. Nem csak a vesztes jelöltekre leadott szavazatok, hanem az egyéni mandátumot szerző jelöltek győzelméhez nem szükséges voksok is megjelennek töredékszavazatként.
Az összes (belföldi és külhoni) országos listás szavazat 5%-ánál kevesebb voksot gyűjtő pártok nem szerezhetnek listás mandátumot (esetlegesen elnyert egyéni mandátumaikat természetesen megtarthatják), a rájuk leadott szavazatok elvesznek. A parlamentbe jutott pártok között a 93 mandátumot a kalkulátor a d’Hondt-mátrixszal osztja el.
A pártszövetségekre (Fidesz-KDNP, E14-PM) a törvény ugyan 10 százalékos küszöböt ír elő, a kalkulátor mégis 5 százalékkal számol. Ennek az az oka, hogy ha valamelyik pártszövetséget komolyan fenyegeti a veszély, hogy nem éri el a 10 százalékot, akkor életszerű a feltételezés, hogy végül nem szövetségként, hanem egyetlen pártként szállnak majd ringbe. Éppen ezért értelmetlen volna lenullázni az 5-10 százalék közé eső tippeket, korlátozva ezzel a felhasználó mozgásterét.
Nemzetiségi önkormányzatok listái
Az országos nemzetiségi önkormányzatoknak lehetőségük van nemzetiségi listát állítani, amelyek kedvezményesen juthatnak mandátumhoz. Mégsem valószínű, hogy a Magyarországon élő kisebbségek képviselői tömegesen kérnék nemzetiségi választópolgárként való feltüntetésüket a névjegyzékben, vállalva, hogy ezzel elesnek a pártlistára való szavazás lehetőségétől. Ráadásul, kedvezményesmandátum-szerzésre egyedül a cigány kisebbségnek van reális esélye. Bár elképzelhető, hogy lesz olyan politikai erő, amelyik kihasználja majd az új intézményben rejlő lehetőséget, nem adna annyit hozzá a kalkulátor pontosságához a nemzetiségi mandátumok beépítése, mint amennyit ártana a felhasználóbarát kezelhetőségnek. Mindezt figyelembe véve a kalkulátor nem számol a nemzetiségi listákra leadott szavazatokkal.
Arányossági együttható
Az arányossági együttható azt méri, hogy a pártok listás támogatottságukhoz képest mennyivel vannak kisebb vagy nagyobb arányban jelen a parlamentben. Az arányossági együttható képlete: (parlamenti mandátumarány) / (listás szavazatarány) A pártok arányossági együtthatójának értéke minél inkább közelíti az 1-et, országos támogatottságának annál inkább megfelelő arányban van jelen a parlamentben. Ha az érték például 1,15, az azt jelenti, hogy az adott párt 15%-osan felülreprezentált a listás szavazatarányához képest. Ugyanígy, ha az érték 0,79, az 21%-os alulreprezentáltságot jelent.
Utolsó frissítés: 2013. október 30.
Mandátumkalkuláció közvélemény-kutatási adatok alapján
A 2014-es parlamenti választásig hátralévő időszakban ezen a felületen folyamatosan megjelennek a négy nagy közvélemény-kutató friss felmérései, amelyek alapján a kalkulátor – az alábbi megkötésekkel – egy kattintással kiszámolja a várható mandátumarányt.
- A kalkulátor a biztos szavazó pártválasztók körében mért adatokat használja; így megoldható, hogy a pártok között (megközelítőleg) kiosztható legyen a szavazatok 100 százaléka. A program tehát nem veszi figyelembe a pártválasztásukban még bizonytalan, vagy az azt eltitkoló, de egyébként nagy eséllyel szavazókat. A kalkulátor ezen kívül nem számol az egyéb pártok támogatottságával, azokat a becslés során elvesző szavazatoknak tekinti. Közvélemény-analíziseinkben minden hónapban friss mandátumkalkulációt is készítünk – az aktuális kutatásoknak nem csak a biztosan szavazó pártválasztókra vonatkozó adatait felhasználva.
- Mivel ezek a felmérések Magyarországon készülnek, a külhoni magyar állampolgárok pártpreferenciájáról semmilyen információval nem szolgálnak. Készültek ugyan közvélemény-kutatások a határon túl is, de azok csak egy bizonyos (erdélyi-partiumi, vajdasági, kárpátaljai) közösségen belül mértek, nem a világ összes magyarja körében. Nincs akadálya ugyanakkor annak, hogy a felhasználó kiegészítse a magyarországi kutatásokat a külhoni szavazatok eloszlására vonatkozó tippjeivel, és a kalkulációt így futtassa le.
- A részvételi aránynak a kalkuláció szempontjából nincs jelentősége, minden nullától eltérő érték mellett ugyanazt az eredményt kapjuk – egészen addig, amíg a külhoni szavazatokkal nem számolunk. Mivel a kutatóintézetek nem is közlik minden alkalommal a válaszok alapján várható részvételt, az egyszerűség kedvéért a 2010-es részvételi arányt (64,38%) adtuk meg.
- Az Együtt 2014-PM-re és a DK-ra vonatkozó kutatási adatokat a kalkulátor a Módszertanban leírtak szerint vetíti rá a 2010-es adatokra.
| Adatfelvétel | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Kalkulálj ! | |||||
Ön szerint, hány belföldi és külhoni magyar állampolgár vesz majd részt a 2014-es országgyűlési választáson?
Belföldi
Külhoni
Kérjük, tippelje meg, hogy az alábbi pártok a belföldi és a külhoni választók körében a listás szavazatok hány százalékát szerzik meg!
Kiosztva
Átszavazás info
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur.
Egyéni mandátumok
Listás mandátumok
Összes mandátum
Parlamenti mandátumarány
Arányossági együttható
- A pártok belföldi szavazatarányai csak akkor érvényesek, ha a fenti vízszintes csúszka segítségével a magyarországi részvételi arányt is megtippeli.
- Ahhoz, hogy a kalkulátor számolni kezdjen, kérjük, legalább 80 százalékpontot osszon ki a pártok között belföldön (a pártok logója alatt baloldalon található csúszkák segítségével)!
- A belföldi szavazatoknak csak a(z) százalékát osztotta ki a pártok között. Ahhoz, hogy értelmezhető eredményt kapjunk, kérjük, legalább 80 százalékpontot osszon ki (a pártok logója alatt baloldalon található csúszkák segítségével)!
- A pártok külhoni szavazatarányai csak akkor érvényesek, ha a fenti vízszintes csúszka segítségével azt is megtippeli, hány külhoni magyar állampolgár fog élni választójogával.
- Ahhoz, hogy a kalkulátor számolni kezdjen, kérjük, a belföldi részvételt is állítsa nullánál magasabb értékre, majd legalább 80 százalékpontot osszon ki a pártok között – mind a belföldi, mind a külhoni szavazatok esetében (a pártok logója alatt található bal-, illetve jobboldali csúszkák segítségével)!
- Ahhoz, hogy a kalkulátor számolni kezdjen, kérjük, legalább 80 százalékpontot osszon ki a pártok között – mind a belföldi, mind a külhoni szavazatok esetében (a pártok logója alatt található bal-, illetve jobboldali csúszkák segítségével)!
- A külhoni szavazatoknak csak a(z) százalékát osztotta ki a pártok között. Ahhoz, hogy értelmezhető eredményt kapjunk, kérjük, legalább 80 százalékpontot osszon ki (a pártok logója alatt jobboldalon található csúszkák segítségével)!
- A belföldi szavazatoknak csak a(z) , a külhoni szavazatoknak pedig csak a(z) százalékát osztotta ki a pártok között. Ahhoz, hogy értelmezhető eredményt kapjunk, kérjük, legalább 80 százalékpontot osszon ki (a pártok logója alatt található bal-, illetve jobboldali csúszkák segítségével)!
- A tippek alapján legalább egy egyéni kerületben szavazategyenlőség alakult ki. Kérjük, legalább egy tized százalékponttal változtasson a tippjén, ami remélhetőleg megoldja a problémát.